eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Nagy Márton: versenyképességi csomagot jelentünk be

A nemzetgazdasági miniszter is felszólalt hétfőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

Versenyképességi csomag bemutatására készül a kormány - jelentette be Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján hétfőn a Portfolio tudósítása szerint.

Szerinte 7-8 év, mire visszajövünk a 2020-2021-es Covid- és a 2022-2023-as energiaválságból, a 2024-2026-os időszak a normalizálódás időszaka lehet.

A Covid idején szerinte a jegybank és a kormány is ösztönzőleg dolgozott a magyar gazdaság érdekében, de az energiaválságban csak a kormány, "a jegybank restrktív volt" - értékelt.

"Bele sem merek gondolni abba, hogy mi történt volna akkor, ha tavaly tartjuk az eredeti költségvetési hiánycélt" - tette hozzá Nagy Márton.

Megállapította, hogy az infláció lecsökkent, a munkahelyek megmaradtak, sőt javultak a foglalkoztatotti számok.

A munkanélküliségi ráta átmeneti emelkedését örvendetesnek nevezte, mivel szerinte az arra mutat, hogy egyre többen lépnek be az inaktívból az aktív státuszba, "most egyelőre ez történik".

Elismerte ugyanakkor, hogy 2023-ban a magyar gazdaság növekedése az EU átlaga alatt volt, majd felsorolta az idei év legfontosabb kihívásait:

  • fogyasztás helyreállítása
  • belgazdaság újraindítása
  • magas exportaktivitás fenntartása
  • munkaerőpiac aktivitásának növelése
  • hitelpiac helyreállítása.

Felsorolta, mi mindent tett a kormány az elmúlt időszakban, ezek zászlóshajójaként az infláció elleni küzdelmet ecsetelte. Szerinte a fogyasztás helyreállását tükrözik már a bolti és turisztikai számok is, de a belgazdaság tekintetében túl sok pozitívumot nem tud mondani, az export pedig lassul.

"Ha azt kérdezzük meg a cégektől, hogy miből fognak beruházni, akkor a nagy részük azt mondja, saját tőkéből. Ez a magas kamat miatt és a magas saját forrás aránya miatt van" - fejtegette Nagy Márton.

Rámutatott, hogy tavaly decemberben mind a jármű-, mind pedig az akkumulátorexport a negatív tartományba csúszott, vagyis év/év alapon csökkent; az exporton belül 17 százalékot képvisel a járműipar, 7 százalékot pedig az akkumulátoripar - tette hozzá. "10 milliárd eurónyi akkumulátort és annak alkatrészeit exportálunk éves szinten. Németországba megy ennek a fele. Amíg az USA és más országok erőteljesen támogatják az elektromosautó-vásárlást, Németországban ezt megszüntették - vázolta az egyik lényeges kihívást Nagy Márton, aki elismerte: kell egy összeurópai programot ezen a téren.

Szerinte még mindig kell 500 ezer új munkahely a magyar gazdaságban, ehhez pedig magyar munkaerő kell, de csak 300 ezer fő látszik. "Részben inaktívból aktívba kerülnek a lakosok, de átképzéssel is lehet nyerni új munkavállalókat", és GINOP programokat fognak használni arra, hogy támogassák a munkaerő-kínálat átalakítását.

Nagy tartalékot lát például a fiataloknál.

A hitelezésben viszont már most úgy látja: itt a pozitív fordulat.

A lakossági hitelezés helyreállítását több eszközzel is igyekszik „pörgetni” a kormány: lakossági kamatstop, lakáshitel-kamatplafon, csok plusz. „Ehhez jön még hozzá a jegybank 10 százalékos önrész szabályozása az első lakás vásárlásakor” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×