Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Sulyok Tamás (k), miután megválasztották köztársasági elnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé. Mellette Áder János korábbi köztársasági elnök (b).
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Alkotmányjogász az új államfőről: egyénisége sokat tágíthat az elnök mozgásterén

A köztársasági elnök megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, amellett, hogy a magyar állam képviselete is kiemelt hatásköre – mondta Cservák Csaba, de szerinte Sulyok Tamásnak alkotmányjogászként más szerepe is lehet az államfői székben.

"A közvélekedés szerint Magyarországon – a jogkörök alapján – a köztársasági elnök szimbolikus, legalábbis néhányan így fogalmaznak, de én ezzel nem értek teljesen egyet, hiszen számottevő hatáskörei vannak" – fogalmazott Cservák Csaba az InfoRádióban. Elmagyarázta, hogy a magyar kormányzati rendszer parlamentáris, a köztársasági elnök pedig nem rendelkezik napi végrehajtási, közigazgatási hatáskörökkel, hanem leginkább a kontrollszerepe jelentős: előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól, visszaküldhet megfontolásra törvényeket a parlamentnek, élhet a kegyelmezés jogával, és jó pár tisztségre jelölési-kinevezési joga van.

"Az elnök személyisége, egyénisége, képzettsége nagyon sokat tud módosítani vagy tágítani ezen a körön"

– tette hozzá az alkotmányjogász, mert szerinte a személyiség jelentős részben hat az elnöki működésre, ami nemcsak a jogkörökön múlik, hanem az egyéniségen is, hogy mennyit tesz hozzá, mennyire tágítja az államfő mozgásterét. Például, ha egy tekintélyes jogász a köztársasági elnök, akkor kellő rálátással rendelkezik az alkotmányos működésre is – magyarázta.

Cservák Csaba úgy véli, sok múlik az adott államfő hivatalán, olyan hivatalvezetővel, jogi főtanácsadókkal kell rendelkeznie, hogy a hivatal és az elnök működését ne lehessen jogi alapon támadni. „A mai átpolitizált légkörben sajnos mindent és mindenhogyan támadnak, ezért is fontos, hogy jogi hibát ne kövessen el az államfő” – fogalmazott az alkotmányjogász, hozzátéve: ha a köztársasági elnök komoly alkotmányjogász, akkor önmaga is kellő bölcsességgel rendelkezik az ilyen jellegű kérdésekben.

A hétfőn megválasztott új államfő, Sulyok Tamás Országgyűlésben elmondott beszédében több mindent érintett, a többi között a jogászi pálya melletti elkötelezettségét, felvázolva saját szemléletmódját, hogy miként áll a hivatalhoz, valamint – ahogy az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin elemző is fogalmazott –, párhuzamba állította a magyar és az európai dimenziót, illetve párhuzamosságot vont közöttük.

Arra a kérdésre, hogy beszéde alapján mire számíthatunk az új köztársasági elnöktől, Cservák Csaba azt válaszolta, hogy az utóbbi párhuzam a soros uniós elnökség miatt lehet fontos a következő időkben, de az államfőnek emellett is számos külpolitikai hatásköre van; példaként említhető, hogy delegációkat fogad, és ő nevezi ki a nagyköveteket.

"A köztársasági elnök megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ami mindenképpen kiemelendő – hangsúlyozta az alkotmányjogász – de emellett a magyar állam képviselete is egy rendkívül jelentős, kiemelt feladata és hatásköre. Következésképp

az államfőnek nemcsak a belső szuverenitás szempontjából kell megjelenítenie az államhatalmat, hanem a külső szuverenitás szempontjából is.

Tehát Magyarországot és a magyarságot a külföldi államok és külföldi személyek előtt képviseli, ezért rendkívül fontosak az ő cselekedetei, akár az utazásai, akár a tárgyalásai" – mondta Cservák Csaba.

A teljes interjú csütörtök este 8 óra után, az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában lesz hallható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar: egyre több szír menekült hazatér Libanonból, ez pörgetheti a gazdaságot

Sayfo Omar: egyre több szír menekült hazatér Libanonból, ez pörgetheti a gazdaságot

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége szerint 700 ezer szíriai tért már haza Libanonból. Ez hozzávetőleg a fele azoknak, akik a háború során elmenekültek hazájukból a szomszédos, mindössze 4,5 milliós országba. Elsősorban gazdasági és biztonsági okokból térnek haza az emberek, a gazdasági ok az, hogy Szíriában megkezdődött az újjáépítés, illetve jók a gazdasági kilátások – mondta az InfoRádió kérdésére Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Orbán Viktor: ma rombolás zajlik, és nem tudni, lesz-e ebből valaha építkezés

Az elmúlt 16 év kormányzati eredményeinek rombolásával vádolta a Tisza-kormányt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vasárnap Lakiteleken, a digitális polgári körök (DPK) első országos táborában, hozzátéve: jelenleg nem látszik, lesz-e a rombolásból valaha építkezés. Azt ígérte: december végére újjászervezett, versenyképes párt lesz a Fidesz.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Az oroszok kiéheztetéssel "halálcsapdában" tartanak egy ukrán várost - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Az oroszok kiéheztetéssel "halálcsapdában" tartanak egy ukrán várost - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Volodimir Zelenszkij szerint az Egyesült Államok újraindította az Ukrajna számára kulcsfontosságú hírszerzési adatok megosztását, és Kijev már egy új béketárgyalás előkészítéséről egyeztet amerikai közvetítőkkel. Közben Oroszország újabb nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, több halálos áldozattal és sok sebesülttel, miközben drónincidensek miatt Litvániában NATO-vadászgépeket riasztottak, Lengyelországban pedig lehetséges légtérsértést vizsgálnak. Cikkünkben az orosz–ukrán háború vasárnapi híreit követjük percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×