eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Closeup of car tachometer with many illuminated indicators
Nyitókép: mkos83/Getty Images

2024-től kötelező az autókban: gyorshajtásgátló, villogó féklámpa és egyebek

Az új év gyökeresen új közlekedésbiztonsági előírásokat hoz a közúti járműveknél az Európai Unióban: minden forgalomba kerülő autót kötelező lesz felszerelni bizonyos berendezésekkel.

Hosszú előkészítés után 2024-ben életbe lépnek azok az intézkedések, amelyek az európai közlekedésbiztonságot a járművek intelligens eszközökkel való ellátásával javítják. Az EU 2019-ben dolgozta át az általános járműbiztonsági rendeletet (GSR), amelynek köszönhetően 2024 júliusától az új autók esetében több aktív biztonsági rendszer beszerelése kötelezővé válik – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

A legtöbb vitát és tiltakozást az intelligens sebességszabályozó (Intelligent Speed Assist – ISA) váltotta ki, amely aktívan figyeli a sebességet, az aktuális korlátozásokat, és ha túllépést érzékel, akkor lassításra készteti a járművezetőt, azaz figyelmezteti, ha túllépné a sebességhatárt. A rendszert eredetileg úgy akarták bevezetni, hogy aktívan gátolja a sebességtúllépést, de végül ez nem valósult meg, így a rendszer csupán hang- és fényjelzéssel hívja fel a vezető figyelmét a sebességtúllépésre.

Ugyancsak sok vitát váltott ki az az ötlet, hogy minden indítás előtt a sofőr egy beépített alkoholmérőn tesztelje az állapotát. Ha a szonda alkohol jelenlétét regisztrálja, a jármű nem indul el. A beindítást megakadályozni képes alkoholszonda beszerelése azonban egyelőre nem kötelező, a szabálymódosítás jelenleg csupán szabványosított interfész meglétét követeli meg, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben beszereljék a járművekbe az indításgátló alkoholszondát.

Igen érzékeny területre lépett az EU, amikor az autógyártókat arra kötelezi, hogy egy fedélzeti eszközzel folyamatosan rögzítsék a közlekedésben részt vevő járművek minden fontosabb adatát. A fekete dobozként működő adatrögzítő segítségével utólag bármikor, így akár egy baleset után is kiolvashatók lehetnek a baleset körülményeire vonatkozó adatok, mint például a sebesség, a fék működtetésére vonatkozó adatok, a hosszirányú és keresztirányú lassulás értékei, a koordináták és a baleseti vészhívó adatai. A kötelező bevezetést elhalasztották, egyelőre 2028-ra.

2024 közepén kötelezően bekerülnek a járművekbe a vészfékezésre figyelmeztető fényjelzések. Ilyen lehet a villogó féklámpa vagy ahhoz hasonló eszköz, amely jelzi a többi közlekedőnek, hogy a jármű gyors tempóban lassít vagy erősen fékez.

A csomag több olyan eszköz beépítését is előírja, amelyek számos, jelenleg is forgalomban lévő jármű extralistáján szerepelnek:

  • biztonsági rendszer, amely felméri a járművezető éberségét
  • a biztonságos tolatást segítő rendszer, lehet akár tolatókamera is
  • abroncsnyomás-ellenőrző rendszer is, amely monitorozza az abroncsnyomást, és valós időben jelzi annak csökkenését a vezetőnek.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×