A magyar és a török állam idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium konferenciáján. Az egyik felszólaló, Fodor Gábor, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet Turkológiai Kutatócsoportjának vezetője szerint a két állam ma már szövetségese egymásnak. Bár a magyar történelem 300-350 éve a törökökkel való csatározással telt – aminek nagyon-nagyon sok káros hatása ismert –, a két nép a 19. században egymásra talált, aminek nyilván politikai okai voltak; főleg az orosz fenyegetettség, az „egyedül vagyunk” tudat, mind az oszmánok, mind a magyarok részéről – magyarázta a szakértő, hozzátéve:

mindez egy „különleges ízt” ad Magyarország és Törökország kapcsolatának.

Fodor Gábor arról is beszélt, hogy napjaink politikai folyamatait látva a két ország kapcsolatát mindenképp szövetségesi és baráti viszonynak tekinthető, hiszen a NATO-ban szövetségesei vagyunk egymásnak, ami túlmutat a napi politikán. Más kérdés – tette hozzá –, hogy az elmúlt tizenvalahány évben, részben a magyar külpolitika révén is, Törökország előtérbe került az energiabiztonság, a migráció, és más kérdések miatt. „Az pedig egy nagy segítség, hogy egy 150 éves baráti kapcsolatra támaszkodhatunk” – fogalmazott az MCC munkatársa, emlékeztetve, hogy a hidegháborút leszámítva a két világháború közötti időszakban, illetve az azt megelőző 70-80 évben is kiválóak voltak a magyar–török kapcsolatok.

A turkológus kitért arra is, hogy a magyar és a török lakosság hogyan tekint egymásra. Mint mondta, szerencsés helyzetben van minden magyar, aki Törökországba látogat, mert nagyon pozitív az ottani átlagemberek magyarsághoz való viszonyulása, aminek látványos elemei is vannak, például hogy rögtön Attilát kezdik el emlegetni. (…) Ahogyan jellemzően egy Magyarországra látogató török sem távozik negatív élményekkel – tette hozzá Fodor Gábor.

2024 Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz.