eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Az október 8-án elhunyt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnökének portréja az Országház üléstermében 2023. október 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Végső útjára kísérték Sólyom Lászlót

Végső nyugalomra helyezték Sólyom László néhai államfőt. Élete utolsó szakaszában megtanult repülőgépet vezetni és olaszul, eljutott az El Caminóra is. Halála kapcsán Kónya Imre és Lányi András is megosztotta gondolatait az InfoRádióval.

Szerdán eltemették Sólyom László volt köztársasági elnököt a Fiumei úti sírkertben. Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellé helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint.

Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője, tanítványa, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense búcsúbeszédében elmondta, Sólyom László annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy "újra és újra meghalt érte", először felesége, Erzsébet halálát követően.

Hozzátette: a volt államfő mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, akinek halála megrendítette. Ezt követően a volt államfő szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől és

75 évesen egyedül, egyhuzamban végig gyalogolta az El Camino hatszáz kilométer hosszú zarándokútját

- közölte.

Landi Balázs úgy fogalmazott: "nagy utat járt be, meghalt egy másik életért".

A titkárságvezető azt mondta, Sólyom Lászlónál két évvel felesége halála után betegséget diagnosztizáltak, amit a volt köztársasági elnök úgy emlegetett, "szolidaritásrák". Komoly kockázattal járó műtéten esett át.

Elmondta, ezt a "halálát" is nagyon tudatosan élte meg: alig

egy év alatt összeállították a Sólyom László életművét magában foglaló háromkötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel,

miközben, talán legidősebb emberként Magyarországon megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett.

Az egyetemi docens úgy folytatta: újabb két év után ismét kiújult a volt köztársasági elnök betegsége, aki a kezeléseket követően teológiai írások fordításába kezdett. Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent Ferenc pápa és az ő ideje című könyvet - jegyezte meg. Landi Balázs arra is kitért: ekkor kérte meg Sólyom László, hogy a temetésén, a szertartást vezető papon kívül, csak ő beszéljen.

A betegség ismételt kiújulása, majd a sokadik műtétek után Sólyom László óriási erővel és töretlen derűvel tért vissza a fordításhoz, két új témában mélyedt el: egyfelől a többségi világban futótűzként terjedő, tömegeket magával ragadó "kereszténységgel", másfelől Kína vallásos életével foglalkozott - mondta.

De "szolidaritásrák" ezúttal már nem adta meg neki a "szokásos két év türelmi időt" - mondta búcsúztatójában a titkárságvezető, aki azt is közölte, hogy Sólyom László idén februárban még felgyalogolt a Zengőre.

Landi Balázs azt mondta, ha visszatekintünk Sólyom László tartalmas élete különböző, mind okait, mind módját tekintve eltérően meghatározó életszakaszaira, lehetetlen egyetlen jelzőt, legyen az akár a tudós, akár az alkotmányos, vagy éppen az elvhű kiemelni, mert valójában mindezek együtt jellemeznék őt. Úgy folytatta:

lényegtelen a jelző, ember volt, aki egyszeri és megismételhetetlen, és ennélfogva önmagában méltóságteljes érték.

Amiben ugyanakkor mégis kitűnt, hogy ő ezt az ajándékba kapott értéket halála pillanatáig tudatosan megélte, őrizte, képviselte és gyarapította - fogalmazott.

A temetési szertatást végző Felföldi László pécsi megyés püspök azt mondta: Sólyom Lászlótól tanulhattunk és a jövőben is tanulnunk kell akár köztársasági elnökként, akár alkotmánybíróként, vagy egyetemi tanárként mondott egykori gondolatait hallgatva vagy olvasva.

A püspök arról beszélt: a krisztusi példabeszéd szerint minden emberi élet, ahogy minden ház is, a lerakott alapoktól függ, azon áll vagy omlik össze. Hangsúlyozta: Sólyom László nagyon tudatosan, erős akarattal, mély hittel erre a megrendíthetetlen sziklára építette életét, emberi küldetését.

Ennek a rendíthetetlen sziklának a három sarokköve

Sólyom László csendes, de nagyon határozottan megélt hite, az embertársaihoz fűződő kapcsolata, valamint családja volt,

hitvese, gyermekei, unokái és dédunokái, akiket féltő módon, de okosan szeretett - mondta.

Kiemelte: Sólyom László életében az irgalmasság, a jótékonyság és az egymásra figyelés nem csak szavak voltak, hiszen nem sokkal azt követően, hogy 2010 augusztusában kiköltözött a Sándor-palotából, önkéntesnek jelentkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Széll Kálmán téri melegedőjébe, és teljes titokban, korábbi elnökként a "hajléktalanok alázatos szolgájává tette magát". Hetente négyszer felült a hajnali öt órás buszra, a zsíroskenyerezőben kezdett és még az megelőzően távozott, hogy az első hajléktalan emberek megérkeztek volna - idézte fel a püspök, hozzátéve, hogy amikor a miértekről kérdezték, akkor a volt államfő azt válaszolta, szeretne hasznos lenni.

Felföldi László azt mondta: Sólyom László intellektuális és morális ereje, emberi tartása igazodási pontot jelentett és jelent számunkra ma is.

A szertartáson részt vett

  • Novák Katalin államfő,
  • Áder János és
  • Schmitt Pál volt köztársasági elnök,
  • Kövér László, az Országgyűlés elnöke,
  • a kormány több tagja,
  • Karácsony Gergely főpolgármester,
  • a diplomáciai testületek, valamint az egyházak és a parlamenti pártok képviselői, valamint
  • az Alkotmánybíróság több tagja.

A temetési szertatást megelőzően az elhunytért felajánlott szentmisét a Jézus Szíve Jezsuita templomban tartották.

Sólyom László - aki 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke - hosszú betegség után, életének nyolcvankettedik évében, 2023. október 8-án hunyt el.

Kónya Imre: politikusi erényeket is megcsillogtatott, pedig ilyen ambíciói nem voltak

Sólyom László a parlamentáris demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság elkötelezett híve volt - mondta az InfoRádiónak Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, volt MDF-es politikus, a Független Jogász Fórum alapító elnöke.

"Elsősorban mint ellenzékit ismertem meg egy környezetvédelmi tüntetésen. Ez indított arra, hogy meghívjam a Független Jogász Fórumba, a hívásnak első szóra eleget tett, személyes kapcsolatba is kerültünk" - idézte fel.

Egyszerre ismerte fel benne a tekintélyes jogászprofesszort és az aktivistát, aki "nagyon-nagyon köznapi ember volt".

"Ő volt az, aki Tölgyessy Péterrel együtt az MSZMP megbízottaival megtárgyalta a nemzeti kerekasztal-tárgyalások kereteit, igaz, ezt teljesen az ellenzéki kerekasztal utasításainak megfelelően tette, de mégiscsak ő folytatta le a tárgyalásokat, jelentős volt a szerepe."

Kónya Imre számára nem tűnt úgy, hogy politikusi ambíciói lennének Sólyom Lászlónak, de "politikusi erényeket így is megcsillogtatott", mert a megállapodást létre kellett hozni. Persze sikertelenségei is voltak, Haraszti Miklóssal (SZDSZ) nagy küzdelmeket folytatott, mivel - Kónya Imre visszaemlékezése szerint - Haraszti Miklós "nem akart sajtótörvényt", (...) akkor már nagyon megfeleltek az SZDSZ-nek a meglévő médiaviszonyok.

Később az energiáit arra fordította, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényt létrehozza, szintén Tölgyessy Péterrel együtt.

Kónya Imre kiemelte, Sólyom László az AB-elnöki és államfői szolgálattal egyaránt azonosulni tudott, "a tisztség méltóságát hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy ez a személyiségétől idegen is volt".

Az egykori tárcavezető szerint hívő katolikus, politikai felfogása szerint konzervatív-liberális volt Sólyom László, de ezen hitvallásai sem az Alkotmánybíróság, sem az ország első embereként nem befolyásolták, "a pártok fölé emelkedve, függetlenül látta el azt a szerepet, amit a parlament rábízott".

"A parlamentáris demokrácia, a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia híveként fogunk emlékezni rá" - zárta gondolatait.

Lányi András: a cselekedetei és a gondolatai mindig összhangban álltak egymással

"Sólyom Lászlóra úgy fog emlékezni a történelem, mint a szakemberre, aki megalkotta a rendszerváltozás jogi kereteit" - ezt már Lányi András író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója mondta az InfoRádiónak.

1987-ben ismerkedtek meg egy kiadvány szerkesztése kapcsán, a kiadvány ("Arat a magyar") a rendszerváltozás előtt álló Magyarország társadalmáról kívánt képet nyújtani; a kiadványhoz Sólyom László környezetjogászként járult hozzá.

"Annyira határozott, egyértelmű jellem volt, hogy én is ilyennek ismertem meg, mint bárki más. Szerény, öntudatos, világosan beszélő és gondolkodó ember volt, akinek a cselekedetei és a gondolatai mindig összhangban álltak egymással."

Lányi András szerint az ország nyilvánossága az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain ismerte meg Sólyom Lászlót, ennek felvételei ma is nyilvánosan elérhetők - hívta fel a figyelmet.

Ugyanakkor

"önkritikus látásmódja" nagyon megkülönböztette őt a politikai közéletben megszokott viselkedésmódoktól, amitől nem bizonytalanabb volt, épp ellenkezőleg.

"Hosszabb távon gondolkodó, elveihez mindenáron, következetesen ragaszkodó" személyiségként írta le a néhai államfőt, aki emiatt "elszigetelődött a napi politika szereplőitől."

Amikor Sólyom László államfő volt, nem kereste őt személyesen, de különböző petíciókkal államfőként igen.

"2006-ban a Nem ilyen országban akarunk élni! című, 56 közéleti személyiség, tudós és egyebek által aláírt nyilatkozattal kerestük, 2008-ban pedig a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatban írt beadvánnyal, ezekre ő pozitívan reagált" - hozta fel példaként.

2010 után csendesen élte életét Sólyom László, erről Lányi András azt mondta, "visszavonult a közélettől", tudomásul vette, hogy nem választották újra államfőnek, államelmélettel foglalkozott, hívták őt mindenfelé, és végre a családjának élhetett, illetve természetszerető hajlamának.

"Igyekezett magánemberként hasznossá tenni magát a Máltai Szeretszolgálaton, áthaladó migránsoknak való kenyérkenésen, ilyeneken keresztül, nem érezte, hogy a méltóságán csorba esik. Tevékeny életet élt."

Lányi András szerint a 2010 után kialakult rendszerben és annak ellenzékeként sem találta a helyét a közéletben. A történelemkönyvekben több sor lesz szerinte Sólyom Lászlóról, mint ahogy azt ma gondolnánk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×