eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Vasyl Dolmatov/Getty Images

Meglepő adat: nagyon sokan költöztek át egy keleti vármegyébe tavaly

Az országos átlag már régóta óta azt mutatja, hogy a belföldi költözők fele a megyéjét sem hagyja el. A lakhelyet váltók többsége nyugatra tart, de csak egy észak-alföldi vármegye tudta növelni egy év alatt a nála új otthonra találók számát.

Tavaly mérséklődött idehaza a költözési hullám, de így is nagyobb volt a mozgás a koronavírus-járvány előtti években tapasztaltaknál. A KSH adatközlése szerint 2022-ben az egy évvel korábbinál mintegy 7 százalékkal kevesebben (287 ezren) váltottak állandó belföldi lakóhelyet.

Ebből a szempontból

Pest és Veszprém vármegye a legnagyobb vesztes, ugyanis 12 százalékkal kevesebben költöztek ide, mint 2021-ben,

de csak kevéssel előzik meg Fejért és Somogyot (mínusz 11 százalék). Vonzerejük fáradását jelzi, hogy nemcsak a különösen mozgalmas előző évhez képest estek vissza, hanem a megelőző öt évi eredményük átlagát (átlagos állandó beköltözők számát) is alulmúlták tavaly 2-3 százalékkal – derült ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.

Az említett négy vármegye a legkedveltebb vándorlási célpontok közé tartozott főként az ipari beruházások, a Budapestről kiköltözők hullámai és a Balaton vonzerejére épülő ingatlanfejlesztések miatt. Ez hatással volt az átlagos négyzetméterárakra is, aminek az eredményeként ez a négy vármegye tavaly is ott volt a hat legdrágább között.

A közlemény kitér arra is, hogy az évente újonnan letelepülők országos átlagban a helyi lakosság 3 százalékát teszik ki, ezzel szemben Pest vármegye még tavaly is 4,1 százalékkal tartotta a rekordot. A másik három vármegyében is az országos átlag feletti volt (3,3-3,5 százalék) a beköltözők aránya.

2022-ben csak egy vármegye tudta növelni 2021-hez képest a nála új otthonra találók számát.

Szabolcs-Szatmár-Bereg több mint 16 ezer költözője mintegy 2 százalékos növekedést jelentett,

a megelőző öt év átlagához képest pedig 10 százalékot is meghaladó pluszt.

Pest és Fejér vármegye a legvonzóbb

Az országos átlag évek óta azt mutatja, hogy a belföldi költözők fele a megyéjét sem hagyja el, így kivételesnek mondható Pest, ahova tavaly az új otthont találók 65 százaléka „kívülről” érkezett. A második legerősebb „vonzerővel”, 51 százalékkal Fejér bírt, míg a harmadik Jász-Nagykun-Szolnok (48 százalék). Velük szemben kitűnik a mezőnyből három olyan vármegye, amiknél a kívülről beköltözés aránya még az egyharmadot sem éri el: Borsod-Abaúj-Zemplén (24 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (25 százalék), valamint Baranya (28 százalék). Utóbbiakban közös, hogy az átlagos négyzetméterárakat tekintve ugyan könnyebben elérhetők, de a térségükből hiányoznak azok a fejlesztések, amelyek távolabbról is vonzhatnának letelepülőket.

Összegezve kijelenthető, hogy a vármegyék többsége profitált a belföldi vándorlásból.

A Közép- és a Nyugat-Dunántúl valamennyi vármegyéje a gyarapodók közé sorolható, ezzel szemben az Észak-Alföldhöz tartozók mindegyikéből többen költöztek el, mint oda.

A többi régióban nyertes és vesztes vármegyék is találhatók, míg a főváros lélekszámát immár hetedik éve apasztja a vándorlás, ezúttal közel hatezerrel. Népességarányosan a legnagyobb nyereséget Pest (0,8 százalék) érte el, majd Győr-Moson-Sopron (0,4 százalék), Fejér (0,3 százalék) a sorrend. A vesztesek sorát Szabolcs-Szatmár-Bereg vezeti (mínusz 0,6 százalék).

A közlemény szerint Pest vármegye lakossága 2001 óta minden évben gyarapszik a belföldi költözések eredményeként és Győr-Sopron-Mosonban is hasonló a helyzet, viszont ebben az időszakban végig veszített Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg. 2022 kifejezetten jó éve volt Nógrádnak: 20 év után sikerült újra gyarapodnia a költözésekből, igaz, kevesebb, mint ötven polgárral. Hasonlóan figyelemre méltó Zala, amely az előző évi lakosságszám nyereségének közel másfélszeresét érte el tavaly, a megelőző öt évben átlagosan elért eredményét pedig bőven megnégyszerezte.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×