A teljes interjút itt meghallgathatja.

Csökken az infláció, melynek üteme némileg elmarad a várakozásoktól. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, az inflációt nem a végzet kanyarintotta köpönyegként a vállunkra, hanem az európai politikusok, először is a háború, és amíg annak nincs vége, nem lesz a régi a gazdasági helyzet. A szankciók uniós szankciók és súlyosbították a helyzetet, pedig az EU eredetileg békeprojekt. De most háborúpártiak vannak a többségben az unióban, és nem lokalizálták a háborút, hanem olyan intézkedéseket hoztak, amitől most a háborús félen kívül egész Európa szenved. Magyarország kezdetektől el akarta ezt kerülni és a háborút is ellenezte.

"A magyarok helyzete unfair, igazságtalan, de az élet, és a nemzetközi politika is gyakran ilyen."

A mostani amerikai elnök is megállíthatná a háborút (az előző biztos megállította volna), de egyelőre nem látjuk ennek jelét, ezért harcolni kell a háború gazdasági következményei ellen.

A Gazdasági Versenyhivatal is megállapította, hogy ha felborul a gazdaság normál működése és ok adódik az áremelésre, akkor azok, akik megtehetik, főként a nagy multiláncok, azonnal próbálnak árat emelni, és többet, mint indokolt lenne, mert az növeli a profitjukat. "Az árspekuláns multikkal mindenképpen fel kell lépnünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Más országban a benzinnél és alapvető élelmiszereknél visszajön az ársapkák intézménye. A miniszterelnök

hisz abban, hogy a mostani eszközök itthon elegendők, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció,

de széles az eszköztár, ha szükséges, van mivel beavatkozni - mondta.

Olajbeszerzés

Az ukránok megemelték a tranzitdíjat: a benzin alapanyaga, az olaj Oroszországból Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra. Azt a díjat, amit a cső használatáért fizet Magyarország - mindig is fizette -, most három és félszeresére növelte Kijev, ami

48 milliárd forintnyi többletet jelent.

Ezt a terméket a magángazdaság hozza be, a cégek pedig a plusz költséget beépítik az áraikba.

"Ezért dühös vagyok, de tudom, hogy szerencsétlen ukránok az életükért küzdenek. (...) De a magyar miniszterelnököt ne az érzelmei irányítsák és ne másokkal legyen megértő, hanem elsősorban az polgáraira figyeljen, ezért mindent meg fogok tenni, hogy eltérítsük az ukránokat ettől a politikától, annak folytatásától, hogy az egekbe emeljék a csőhasználatért fizetett díjat és ezzel nehéz helyzetbe sodorják a magyar gazdaságot és a magyar családokat" - fogalmazott.

Háborúpártiak száma

A politikusok, kormányok lehetnek háborúpártiak, de az emberek nagy része a kormányfő szerint nem háborúpárti Európában. Minél több gazdasági bajt okoz nekik a háború és minél kisebb az esély a győzelemre, mert patthelyzet van és nincs katonai megoldás, annál inkább felteszik a kérdést Orbán Viktor szerint, hogy "miért erőltetjük és finanszírozzuk a katonai megoldást?"

Magyarországon 2022-ben, a nagyon magas rezsiárak évében minden család kapott 181 ezer forintot, ennyit spóroltak. Ez mai árakon már kevesebb, de még mindig Magyarországon a legalacsonyabb az áram és a gáz ára. Itt is azt mondják az emberek, hogy "történjen már valami", de a Nyugaton ez még inkább így van.

Ezért a romló gazdasági helyzet fogja rászorítani az európai kormányokat arra, hogy abbahagyják a háború támogatását. Több mint 180 milliárd forintot adott Magyarország már európai pénzként - mutatott rá, miközben szerinte egy lépéssel se kerültünk közelebb a békéhez, hanem inkább távolabb vagyunk tőle. De, úgy látja, a döntő lépés, az eszközök az amerikaiak kezében vannak, ott pedig választási kampány kezdődik.

"Szerintem nincs még amerikai döntés arról, hogy a hivatalban lévő elnök a választási kampányban a továbbra is a nyugat támogatásával folytatott háborúval a tarsolyában kíván fellépni, vagy a háború sikeres lezárásának eredményvel"

- vélekedett a miniszterelnök.

Családpolitika

Az európai politikában is azt figyeli a kormány, hogy kiknek fontos a demográfia, kik támogatják a családokat és a gyermekvállalást, kik nemzeti érzelműek és tudják, hogy a gyerekek léte/nem léte összefügg a haza létével/nem létével.

"A 80 éves elérhető átlagéletkort számítva

2103-ban a most megszülető unokánk még élni fog. Ez számunkra azt jelenti, hogy nem hozhatunk csak rövid távú döntéseket,

mert a nekünk fontos és személyesen ismert emberek élni fognak még akkor. Így hozunk döntést, például akár a migráció ügyében is. De vannak emberek, akiknek nincsenek gyerekeik és nem családi összefüggésben gondolkodnak a jövőről, nem érdekli őket ez, és sokan vannak Európában. Ezért tartuk olyan fórumokat, mint a Budapesti Demográfiai Csúcs is, hogy felhívjuk erre a problémára a figyelmet, hogy nem születnek meg a gyermekek. Aztán vannak olyan, a liberális főáramlathoz tartozó politikai vezetők, szerint nincs fontosabb dolog, mint az egyén és az individuum. De így nem lesz gyerek, mert gyereket azok vállalnak, akik azt gondolják, hogy van néhány dolog, ami fontosabb, mint én magam. Ha magamat teszem első helyre, abból felelősség, közösség, család, gyerek aligha lesz. A demográfiai fórumon is elhangzott, hogy ilyen közgoldolkodásra van szükség, az ilyen hozzáállású emberekből van szükség még többre, akik szerint az egyénnél fontosabb a haza, a család, az Isten. Aki ezt nem fogadja el, ott nem vagy csak kevés gyerek születik. Ezért a közgondolkodásnak nagyobb szerepe is van a gyerekek megszületésében, mint a pénzügyi támogatásoknak. De a pénz is fontos, hogy a fiatalok szabadon dönthessenek, az anyagi nehézségek ne akadályozzák a gyerekvállalást, mert az még ma is anyagi áldozatvállalást jelent – igaz, sokat javult a helyzet.

Azért dolgozunk, hogy Magyarországon jobban éljenek azok, akiknek van családjuk, gyerekük, mert az egyik részt vesz a jövőben, a másik meg kiszáll belőle"

- fogalmazta meg üzenetét.

Most arra koncentrálnak, hogy kitalálják, miként lehet elérni, hogy még több gyerek szülessen, hogyan kell ehhez továbblépni a családtámogatásban.

Uniós elnökség, magyar célok Európában

A demográfiai konferencián vendég volt az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni, akinek programja a családok tekintetében kísértetiesen hasonlít a magyarhoz, igaz, egy éve, sőt sok éve ez még nem így volt - mondta Orbán Viktor. Vagyis a magyaron kívül más országok is gondolkodnak így (konzervatívan), és

"komoly esély van arra, hogy elérhessünk Brüsszelben egy családbarát politikai fordulatot,

egyre több kormány dönthet úgy Európában, amelyet azért választanak meg, hogy képviselje a családok érdekeit Brüsszelben" - mondta. Ezért nagy tétje van a jövő évi európai választásoknak.

Magyar elnökség lesz a jövő év második felében, és már bejelentette a kormány, hogy a programjában európai szinten is meg fog jelenni a családbarát politika.

• "Fordulat kell Brüsszelben, mert a mostani politikától szenved Európa.
• Békét kell elérni Ukrjanában.
• Nem elzárkózó, hanem a világgal együttműködő uniós vezetés kell,
• amelyik a migrációt megállítja.
• A genderpropaganda helyett a családokat, a gyerekvállalást támogatja.
• Olyan Brüsszeli vezetés kell, amely feladja a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban alkalmazott kettős mércét"

- sorolta a magyar kormány céljait az európai választásra tekintve Orbán Viktor. Azt még nem tudta megmondani, hogy az Európai Néppárt beáll-e ezek mögé a kezdeményezések mögé, de azt látja, hogy egyre több ország vagy párt kritizálja Brüsszelt, mert nem áll ki az európai érdekek mellett.

Ilyen például a legizgalmasabb ügy, amivel most foglalkoznia kell, az ukrán gabonabehozatal. Értékelése szerint Brüsszel meggyőzött minket, hogy engedjük be szárazföldön azt a gabonát, amit eddig tengeren szállítottak el, mert ha nem jut ki Ukrajnából, akkor a célállomáson, Afrikában éhínség lesz.

"Gyanakodtam, de rááadtuk a fejünket. És persze jól átvertek. Most ahelyett, hogy a mi gabonánkat vennék, az olcsó ukrán gabonát kezdik felvásárolni, abból nem látnak szegény afrikai gyerekek egy kiló kenyeret se, tehát itt átverés van. Ezért Brüsszelben kiharcoltuk, hogy átmehessen rajtunk, közép-európai országokon a gabona, de itt ne lehessen eladni. Ennek a határideje ma éjfélkor jár le, és ha Brüsszel nem hosszabbítja meg, akkor mi és a többi érintett ország nemzeti hatáskörben - románok, lengyelek, magyarok, szlovákok - meghosszabbítjuk a behozatali tilalmat, amiből egy komoly brüsszeli vita lesz" - szögezte le a kormányfő. Brüsszel szerinte nem uniós és tagállami érdekeket képvisel.

"Ebben a gabonaügyben is nem magyar, lengyel, román vagy szlovák érdeket, hanem inkább amerikait, mert amit ukrán gabonának hívunk, az nem ukrán, hanem már régen valószínűleg amerikai tulajdonban lévő területről származó kereskedelmi termék. Ez egy újabb dimenzióját nyitja ki ennek az ukrajnai háborúról szóló vitának, hogy ezen a háborún ki nyer és ki veszít - az biztos, hogy Amerika nyer, Európa pedig veszít" - fejtette ki a Kossuth rádióban Orbán Viktor.