eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Döntött a Kúria az akkumulátorgyáras népszavazások ügyében

A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat a Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntését hagyta jóvá, vagyis nem lehet népszavazást tartani ilyen témában.

Az LMP még január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Az NVB március 21-én megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat elleni tiltakozásul fáklyás demonstrációt tartottak az NVB székháza előtt, ahol Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: „A Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát” – idézi föl az Index.

A döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amiben kifogásolták, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. A Kúria háromtagú tanácsa végül június 27-i végzésében helybenhagyta az NVB határozatát.

Ugyanakkor márciusban az LMP újabb országos népszavazási kezdeményezést adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A beadott kezdeményezésben azt kérdezték: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amelynek az üzembe helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?

Ezt a Nemzeti Választási Bizottság határozatban utasította el azzal az indoklással, hogy mivel egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart,

a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amik a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amit újból elutasítottak. Az indoklás úgy szólt, hogy egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály ezért olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

Az NVB azt is kifogásolta, hogy egy választópolgár nem tudja, hogy nem csak az elektromos autók akkumulátorait gyártó ipari létesítmények engedélyezési eljárása tekintetében eszközöl változást, hanem valamennyi, így például a háztartási kisgépek vagy a játékokhoz használt akkumulátorok, vagy a megújuló energia tárolására használt ipari akkumulátorok engedélyezési eljárása tekintetében is.

A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent kúriai határozat az NVB ezen döntését hagyta jóvá. Ennek értelmében nem lehet a kérdésről népszavazást tartani.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×