Infostart.hu
eur:
363.16
usd:
317.96
bux:
151822.26
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Döntött a Kúria az akkumulátorgyáras népszavazások ügyében

A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat a Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntését hagyta jóvá, vagyis nem lehet népszavazást tartani ilyen témában.

Az LMP még január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Az NVB március 21-én megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat elleni tiltakozásul fáklyás demonstrációt tartottak az NVB székháza előtt, ahol Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: „A Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát” – idézi föl az Index.

A döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amiben kifogásolták, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. A Kúria háromtagú tanácsa végül június 27-i végzésében helybenhagyta az NVB határozatát.

Ugyanakkor márciusban az LMP újabb országos népszavazási kezdeményezést adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A beadott kezdeményezésben azt kérdezték: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amelynek az üzembe helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?

Ezt a Nemzeti Választási Bizottság határozatban utasította el azzal az indoklással, hogy mivel egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart,

a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amik a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amit újból elutasítottak. Az indoklás úgy szólt, hogy egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály ezért olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

Az NVB azt is kifogásolta, hogy egy választópolgár nem tudja, hogy nem csak az elektromos autók akkumulátorait gyártó ipari létesítmények engedélyezési eljárása tekintetében eszközöl változást, hanem valamennyi, így például a háztartási kisgépek vagy a játékokhoz használt akkumulátorok, vagy a megújuló energia tárolására használt ipari akkumulátorok engedélyezési eljárása tekintetében is.

A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent kúriai határozat az NVB ezen döntését hagyta jóvá. Ennek értelmében nem lehet a kérdésről népszavazást tartani.

Címlapról ajánljuk

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Hónapokra gyermekotthonná válnak a magyar kórházak – lesújtó jelentés készült az elhagyott csecsemők helyzetéről

Hónapokra gyermekotthonná válnak a magyar kórházak – lesújtó jelentés készült az elhagyott csecsemők helyzetéről

Miközben az állam több száz új gyermekotthoni férőhelyet hozott létre, és a 2024-es jogszabály-módosítás után látványosan felgyorsult a kórházban hagyott újszülöttek örökbefogadhatóvá nyilvánítása, 2026 májusának végén még mindig 140 három év alatti gyermek várt kórházban arra, hogy megfelelő gondozási helyet találjanak neki. Az alapvető jogok biztosának friss jelentése alapján a probléma ráadásul nem szűkült: a dokumentum által összevetett 2024-es és 2026-os adatok között 32 százalékkal nőtt az érintett gyerekek száma. A vizsgálatból egy olyan rendszer képe rajzolódik ki, amelyben egyszerre kevés a ténylegesen használható nevelőszülői férőhely, területileg rosszul oszlanak el az intézményi kapacitások, lassú lehet a gyámhatósági ügyintézés, alulfinanszírozott az ellátás, miközben a megelőző szociális ellátások is több helyen hiányosak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×