Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
312.24
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Döntött a Kúria az akkumulátorgyáras népszavazások ügyében

A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat a Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntését hagyta jóvá, vagyis nem lehet népszavazást tartani ilyen témában.

Az LMP még január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Az NVB március 21-én megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat elleni tiltakozásul fáklyás demonstrációt tartottak az NVB székháza előtt, ahol Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: „A Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát” – idézi föl az Index.

A döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amiben kifogásolták, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. A Kúria háromtagú tanácsa végül június 27-i végzésében helybenhagyta az NVB határozatát.

Ugyanakkor márciusban az LMP újabb országos népszavazási kezdeményezést adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A beadott kezdeményezésben azt kérdezték: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amelynek az üzembe helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?

Ezt a Nemzeti Választási Bizottság határozatban utasította el azzal az indoklással, hogy mivel egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart,

a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amik a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amit újból elutasítottak. Az indoklás úgy szólt, hogy egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály ezért olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.

Az NVB azt is kifogásolta, hogy egy választópolgár nem tudja, hogy nem csak az elektromos autók akkumulátorait gyártó ipari létesítmények engedélyezési eljárása tekintetében eszközöl változást, hanem valamennyi, így például a háztartási kisgépek vagy a játékokhoz használt akkumulátorok, vagy a megújuló energia tárolására használt ipari akkumulátorok engedélyezési eljárása tekintetében is.

A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent kúriai határozat az NVB ezen döntését hagyta jóvá. Ennek értelmében nem lehet a kérdésről népszavazást tartani.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×