eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszél a Független Diákparlament oktatásról rendezett kormányfőjelölti vitáján a VI. kerületi Gödör Klubban 2018. március 12-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

„Láttunk már ilyet, leginkább sikertelenül” – Politikai elemzők Vona Gábor visszatéréséről

Vona Gábor, a Jobbik alapítója és korábbi elnöke csütörtökön jelentette be, hogy Második Reformkor (2RK) néven új pártot alapít. Az InfoRádiónak nyilatkozó politikai elemzőket ugyan nem lepte meg a lépés, de nem igazán látják, hogy honnan szerezhet szavazókat a most induló párt.

Az Infostart is beszámolt arról, hogy Vona Gábor a pártalapítással kapcsolatban tett bejelentésekor egyértelműen jelezte: sem az ellenzéki pártokkal, sem a kormányerőkkel nem kíván politikai szövetséget kötni. Mint fogalmazott, országos csapatot kezdett el szervezni, amelyhez még külföldről is csatlakoztak magyarok, pénz, státusz ígérete nélkül, a „reformkoriság ajánlatával a törzsi civakodás helyett.”

„Azt kezdtük észrevenni, hogy konkrét ügyeink vannak, törvényjavaslatokat gyártunk. (...) Van egy saját víziónk, ügyeink, javaslataink, és azt vettük észre, hogy van, született egy saját politikai identitásunk, hogy tudunk újat, mást mondani” – közölte Vona Gábor, aki hozzátette: kilép a civil közélet keretei közül, és csatlakozik a pártpolitikai mezőnyhöz, mert mint mondta, „nincs értelme kitérni a feladat elől.”

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy telített politikai térbe érkezett Vona Gábor új pártja. Szerinte

a Jobbik korábbi elnökének visszatérése a politikai életbe egy „one man show.”

Mint fogalmazott, a Második Reformkor Alapítvány alapítója vélhetően az eddigi tapasztalatait és korábbi követőit próbálja felhasználni arra, hogy újra érvényesülni tudjon a hazai politikai színtéren. „Láttunk már ilyet, leginkább sikertelenül” – jelentette ki az elemző.

Boros Bánk Levente szerint az egész kezdeményezés gyengeségét bizonyítja az, hogy a 2RK csak az EP-választáson fog indulni, míg az önkormányzati választásokon nem vesz részt az új párt. Úgy látja, utóbbin azért nem méretik meg magukat, mert ahhoz, hogy a siker reményével álljanak rajthoz, több ezer jelöltre és több ezer aktivistára lenne szükségük.

Az EP-választás ezzel szemben egy szimpla listás szavazás, amelyen az egyes pártok közül választanak majd az urnákhoz járuló emberek. „Az ellenzéki térfélen helyosztóként tekintenek az európai parlamenti választásra. Az is elképzelhető, hogy

Vona Gábor új pártja itt szeretne 5 százalék feletti eredményt elérni és ezzel odakerülni kvázi esélyesként az ellenzéki formációk közé a kínálati oldalon”

– fejtegette a lehetséges célt Boros Bánk Levente.

A 2RK a 2026-os országgyűlési választásra készülhet leginkább, az EP-választás egy fontos ugródeszka lehetne nekik, de a szakértő kevés esély lát arra, hogy Vona Gábor „gyakorlatilag a semmiből”, humánerőforrások nélkül fel tudna építeni egy esélyes pártot jövő nyárra.

Ernyőszervezet lehet Vona Gábor új pártja?

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője úgy véli, Vona Gábor az elmúlt két-három évben párt nélküli pártvezérként működött, így nem volt meglepő a mostani lépése sem. Szerinte az elmúlt időszakban feltehetően komoly szervezőmunka zajlott a háttérben. „Az egy jó kérdés, hogy igazából kiket tud megcélozni, hiszen Vona Gábor egyértelműen a jobboldalhoz köthető, de szemben áll a Fidesszel” – tette hozzá.

Rajnai Gergely szerint az új párt várhatóan egy olyan réteget akar megszólítani, amelyet már jó néhányan megcéloztak és nem biztos, hogy olyan nagyon sok választópolgárból áll a sokak által csalódott fideszesnek vagy hagyományos, konzervatívnak nevezett tömb. Az elemző közölte: ezek az emberek jellemzően inkább városokban élnek, magasan képzettek és nem szeretnének baloldali, liberális pártokra szavazni, ami miatt elfordultak az ellenzéktől.

Vona Gábor ezt a réteget szeretné megnyerni, ami Rajnai Gergely véleménye szerint nem tűnik könnyű projektnek, már csak azért sem, mert nincsenek sokan, így nagyon nehéz lesz bekerülni az Európai Parlamentbe. „Inkább az lehet a cél egyelőre, hogy megmutassák magukat, később pedig akár valamifajta ernyőszervezetet is nyújthatnak független polgármestereknek vagy képviselőknek.

Ugyanakkor rövid távon nagyon nehéz látni azt, hogy 2 százaléknál több szavazót hogyan tudnának megszerezni”

– mondta Rajnai Gergely.

Vona Gábor a 2018-as országgyűlési választások után mondott le a Jobbik elnöki posztjáról és képviselői mandátumáról, azóta vloggerként és politikai elemzőként tevékenykedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 12:10
×
×
×
×