Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, érdemes művész az Örkény Színház próbatermében.MTVA/Gyűjtemény: Keleti Éva
Nyitókép: MTVA/Gyűjtemény: Keleti Éva

Mácsai Pál: ha én lennék a kultuszminiszter, bevezetném a színjátszást iskolai tantárgyként

A színész-rendező egy hosszú interjút adott a Forbes magazinnak, amelyben részletesen beszél az őt foglalkoztató színházi, közéleti és politikai ügyekről és a számára fontos személyes szerepvállalásairól egyaránt.

Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója a Forbesnak adott hosszabb interjújában beszélt a független színházakat és a kőszínházakat is érintő gazdasági helyzetről, a kultúrpolitikai döntésekről valamint a finanszírozási és működési gondokról is.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező arról beszélt, hogy az Átrium színházi társulata, mint független színház azért szűnt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszerének kultúrpolitikája protekcionista, világnézeti és politikai hűség-alapú támogatási rendszert épített ki.

Az Örkény István Színház alapító igazgatója kiemelte még azt is, hogy a kőszínházakat is megviseli a pénzhiány. A 2022/23-as évadban így például csak öt bemutató lesz az Örkény Színházban a szokásos 6-8 premier helyett, a pénzhiány miatt. Ugyanakkor pedig a finanszírozási hiányosságok miatt folyamatosan rákényszerülnek a jegyárak emelésére is, ami miatt most már 10 ezer forint körül mozog a belépőjegyeik ára.

Mácsai Pál megemlítette azt is, hogy szerint Magyarországon a színházi nyelv nem kifejezetten kísérletező, aminek egyik oka a hagyomány, a másik pedig a kultúrpolitikai szűklátókörűség.

„Ami sajnos egyáltalán nem csak a NER-re jellemző. Igaz, hogy most jut el a falig, de több előző kormányzat sem értette, miért van égető szükség a kísérleti, független színházi terepre” – tette hozzá.

Az érdemes művész szólt arról is, hogy szerinte az nagy károkat okoz, amikor az underground vagy független színházakat lenézi a kormány, mert a színházművészet nem egy olyan műfaj, mint például a festészet, hogy az utókor majd értékelni tudja.

„Aczél alatt is így volt, rengeteg a hasonlóság. Groteszk, ahogy az egyébként sebesen cserélődő kultúrkorifeusok szidják a hajdani elvtársakat, miközben ugyanúgy működnek, ahogy ők” – mondta a színházigazgató.

Az interjúban Mácsai Pál azt is elmondta, hogy ma az az egyik legnagyobb probléma, hogy az emberek világérzékelése átcsúszott a képernyőkre. "Ezzel szemben a színházban vma is közvetlen, élő emberi interakció van".

"Ha én lennék a kultuszminiszter, egyenesen kötelező tantárggyá tenném a színjátszást.

Ott nincs mobil, élő emberek jelen időben, egymásra figyelve cserélnek gondolatokat, váltanak ki érzelmeket, közösségi élményben hatnak más emberekre.

Nem mellesleg legtöbbször irodalmi szövegekkel. Ennek a sok ezer éves kultúrjelenségnek a megóvása, fejlesztése, helyzetbe hozása helyett a színjátszás szabad és kíváncsi formáinak fojtogatása zajlik. Mintha a tüdőszanatóriumban kötelező lenne dohányozni: éppen az ellenkezője történik annak, amire szükség lenne" – hangsúlyozta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

A színházigazgató a személyes politikai szerepvállalásai kapcsán elmondta, hogy azokat igyekszik megszűrni, de vállalt és továbbra is fog vállalni ilyen szerepeket. Így például nemrég fellépett a Tanítanék Mozgalom egyik megmozdulásán.Ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem szeretne mindig minden egyes közéleti színpadon szót emelni, hiszen az hamar hiteltelenítené magukat a megszólalásokat is, sőt, magukat a színpadi alakításokat is.

Mácsai Pál beszélt a pihenéssel és az igazgatói poszt átadásával kapcsolatosan is, elmondva, hogy nem érez még magában hanyatlást és vannak még megvalósítandó tervei.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×