Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az áradó Dráva Drávaszabolcsnál, balról a Dráva-híd, előtérben a hajóállomás 2023. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Árvízhelyzet: jó és rossz hír is van

Az áradó folyók vízgyűjtőin nem kell csapadékra számítani, így nem lesz utánpótlása a levonuló árhullámoknak – tudatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombaton.

A közleményben azt írták, hogy a Dráva folyón levonuló árhullám pénteken a kora délutáni órákban tetőzött Drávaszabolcsnál 586 centiméteres vízállásnál, a valaha mért legmagasabb vízszint alatt tíz centiméterrel.

A védekezésben részt vevő vízügyes szakemberek a helyszíneken fokozott figyelőszolgálatot látnak el, a töltések mentén kialakuló kisebb árvízi jelenségeket folyamatosan kezelik, szükség esetén beavatkoznak – tették hozzá.

Az országban még mindig közel 200 kilométeren van elrendelve árvízvédelmi készültség, ebből 45 kilométeren a legmagasabb, harmadfokú a készültség.

Az OVF szerint jó hír, hogy a vízgyűjtő területeken a most következő pár napban nem kell csapadékra számítani, tehát az árhullámoknak nincs utánpótlása.

Közölték, a Rába a felső szakaszokon mindenhol apad: a folyó Győrnél pénteken a délelőtti órákban tetőzött 435 centiméteres vízállással, készültséget nem kellett elrendelni.

A Mura vízgyűjtőjén a következő hat napban jelentős esőre nem lehet számítani, folytatódik az apadás.

A Dráva vízszintje a teljes hazai szakaszon csökken. A folyó tetőzése a védekezési szakaszon – Drávaszabolcs térségében – is megtörtént, így már ezen a szakaszon is lassú apadás indult el.

Mivel a drávasztárai szakaszon a készültséget mérsékelni lehetett, a helyi védelemvezetés a felszabadult vízügyes szakemberek egy részét átvezényelte a drávaszabolcsi szakaszra.

A lassú tetőzést követően sem áll le a munka, hiszen a hatalmas víztömeg miatt kialakultak árvízi jelenségek, például buzgárok, felpuhulások

– emelték ki.

Ezeket a vészőrök minden esetben megjelölik, figyelemmel kísérik, ha az értékelést követően szükségessé válik, úgy beavatkozással védekeznek a jelenséggel szemben – írták.

A szükséges helyeken a védképesség biztonságos fenntartása érdekében nyúlgátakat építettek ki a szakemberek. A zsilipek és töltéskeresztezések lezárása vagy elzárása megtörtént. Az árvízhelyzetből adódó élet- és vagyonbiztonság a védvonal mentén nincs veszélyben – zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×