Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pxhere

Elképesztőek az albérletárak - és még nincs is augusztus közepe

Budapesten az V., az I. és a II. kerületben a legdrágábbak az albérletek, átlagosan több mint 330 ezer forintot kell fizetni egy kiadó lakásért havonta - plusz rezsi.

A felvételi ponthatárok kihirdetése óta mintegy ezerrel nőtt a kiadó lakások száma - mondta az InfoRádiónak az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

"Néhány héttel ezelőtt még kevesebb mint 12 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők, most viszont már a szám közelíti a 13 ezret. Az elmúlt néhány napban 5-6 százalékkal nagyobb érdeklődés volt a kiadó lakások iránt. A csúcs augusztus közepén lesz, amikor kiderül, kinek jutott kollégiumi férőhely és kinek nem."

Balogh László arról is beszélt, hogy a fővárosban mely kerületekben a legdrágábbak az albérletek.

"A legdrágábbak közé az V., az I. és a II. kerület tartozik, itt átlagosan 330 ezer forintot kell fizetni egy hónapra egy kiadó lakásért. A legolcsóbb kerület a XXIII., ott 145 ezer forint az átlag."

A legdrágább egyetemi városok közé Győr, Veszprém, Debrecen tartozik.

"Itt 185, 173 és 170 ezer forint az átlagos bérleti díj. Ez azért érdekes, mert ezek a szintek csak egy hajszállal maradnak el attól, amennyiért tavaly Budapesten lehetett bérelni egy-egy kiadó lakást. Ez azt is mutatja, hogy az albérletárolló Budapest és a vidék viszonylatában záródik, ami érdekes perspektívát nyújthat a befektetőknek."

A legolcsóbb egyetemi városok közé Miskolc és Kaposvár tartozik, ahol 100-110 ezer forint az átlagos havi bérleti díj - mondta Balogh László, aki beszélt a térségbeli árakról is.

"Nem mutatkozik nagy különbség Budapest, Berlin és Prága között, 6-7-8 száz euró körül mozognak az árak" - mutatott rá.

Az óriási különbség a jövedelmi szintekben van – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×