Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos (elöl, b) és Valter Attila, a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny győztese (elöl, j2) biciklivel érkezik a Budapest és Szentendre közötti kerékpárút avatására Budakalászon 2020. szeptember 18-án. Az 5,6 kilométeres útszakasz az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal része, amely az Európai Kerékpárút Hálózathoz tartozik, és az Atlanti-óceánt köti össze a Fekete-tengerrel több fontos, nagy európai folyót érintve. Ez az első európai kerékpárút, amelyik érinti Magyarországot.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Kezdődik az észak-budai bringasztráda építése

Végre megépülhet a budapesti kerékpárosok egyik legfontosabb eddig hiányzó fő útvonala Buda északi részén. Az új kerékpárút a főváros egyik legszebb területét érinti a Duna-parton.

Elkészültek az engedélyezési tervek az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárútnak a Pünkösdfürdő és a Bem rakpart közötti észak-budai szakaszának nyomvonalára - olvasható a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján.

A fővárosi közlekedési cég tájékoztatása szerint a fejlesztés révén komfortosabbá és biztonságosabbá válhatnak a Duna-menti (EuroVelo 6) kerékpárút I., II. és III. kerületi szakaszai. A fejlesztés célja, hogy Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonalán biztonságosabban és gyorsabban lehessen haladni, úgy, hogy a sétálókkal, gyalogosokkal kevesebb legyen a konfliktus.

A tervezett útvonal az északi városhatárnál közvetlenül kapcsolódik a 2020-ban átadott, Békásmegyer és Szentendre közötti EuroVelo 6 kerékpárúthoz, délen pedig a Lánchíd-felújítás keretében megújuló gyalogos és kerékpáros aluljárón át a Duna-menti kerékpárút déli részéhez csatlakozik.

A Folyók útja elnevezésű EuroVelo 6 kerékpáros útvonal budapesti szakasza az egyik legforgalmasabb a városban, érinti a budai oldalon a Bem rakpartot, Óbudát és Rómaifürdőt is. A békásmegyeri Barát-patak és a Lánchíd között átalakítani tervezett kerékpáros útvonal hossza 13,3 kilométer. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy turisztikai, rekreációs és napi közlekedési célra egyaránt alkalmasak legyenek a létesítmények. A tervezett megoldások között szerepel új kerékpárút és sétány építése, a meglévő kerékpárút burkolatának szélesítése, felújítása, útba igazító táblarendszer kialakítása, valamint a csomópontok biztonságosabbá tétele.

A tervek nemcsak a kerékpárút fejlesztését, hanem egyes szakaszokon a Duna-menti sétány kiépítését, illetve egyes speciális kiegészítő beruházási elemeket is tartalmaznak:

  • · Az Újpesti vasúti híd környezetében a jelenlegi rendezetlen területen kerékpáros-pihenő épül;
  • · A Gázgyár utca és a Mozaik utca között a Duna közelébe kerül a Duna-menti kerékpáros útvonal;
  • · Elválasztott gyalog- és kerékpárút épül a volt gázgyári terület mentén, a Hamvas Béla sétány felújításával kerékpározásra és sétára alkalmas utat alakítanak ki;
  • · A H-híd és a Szent XXIII. János pápa park között is közvetlenül a Duna mellett épül kerékpárút, ehhez mintegy 500 méteres hosszúságban támfal lesz kiépítve;
  • · A Szent XXIII. János parkban tájépítészek által megtervezett környezetben kerékpáros-pihenőt alakítanak ki;
  • · A Budapest Garden (Görzenál) előtti támfal sarka szintén átépül, ezzel javítva a beláthatóságot, így a kerékpározás biztonságát, egyúttal – a kerékpárút szélesítése érdekében – a közvilágítási oszlopokat is áthelyezik;
  • · A rakparti út mentén, illetve a Margit hídig tartó szakaszon felújítják és kiszélesítik a kerékpárutat, és a teljes szakaszon lesz közvilágítás;
  • · A Csalogány utcai villamoskeresztezést is átépítik, hogy biztonságosabban lehessen kerékpározni.

A BKK közlése szerint a kerékpáros útvonal terveinek engedélyeztetése elindult. A tervezési és kivitelezési feladatok 50-50 százalékban kormányzati és fővárosi forrásból valósulnak meg. A kiviteli tervek az engedélyezési eljárások lefolytatása után, várhatóan 2024 elején már rendelkezésre állnak majd.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×