Péntek délután négy óra óta tartott a vita a pedagógusok jogállásáról szóló törvényről, de újat a bírálók és a kormány képviselői sem tudtak mondani, így az álláspontok sem közeledtek.
Az ellenzéki pártok egyöntetűen elutasították a jogszabályt, és bírálták, hogy a kormány az uniós pénzek érkezéséhez köti a a pedagógusok béremelését.
Úgy vélték, hogy a státusztörvény szétveri a gyermekek jövőjét és pályájuk elhagyására kényszeríti pedagógusok ezreit. Kifogásolták, hogy a jogszabályról nem volt igazi egyeztetés. A kormány képviselői szerint a jogszabály előreviszi az oktatás ügyét, és a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 ezer forintot.
Komáromi Zoltán (DK) azt hangsúlyozta: a szolgálati jogviszony bevezetése "már az egészségügyben sem jött be", az iskolák "államosítása" pedig úgy hozott egységes színvonalat, hogy esett a jobban teljesítő intézmények nívója.
Orosz Anna (Momentum) úgy értékelt: a státusztörvény "a maradék jó tanárt is el fogja üldözni", így az iskola képtelen lesz betölteni alapfunkcióját.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint a törvényjavaslat tudatosan szembe megy az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodással és a rendszer tervezett átalakításának a gyerekek lesznek kárvallottjai.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) szomorúnak nevezte, hogy ezen a napon nem léphetnek be a képviselők által meghívott vendégek a Parlamentbe, hogy a karzaton ülve követhessék a vitát.
A KDNP-s Hollik István azt mondta: az ellenzéki képviselők "azért jöttek, hogy hangulatot keltsenek", nem a törvényről beszélnek. Szerinte az MSZP-s Hiller Istvánén kívül minden eddigi ellenzéki felszólalás tele volt gyűlölettel, ahelyett, hogy tartalmi kritikákat fogalmaztak volna meg, így azokra nem lehet érdemben reagálni.
Maruzsa Zoltán államtitkár elmondta: a pedagógusok ellenőrzése nem változik, a továbbiakban is a munka törvénykönyve vonatkozik rájuk. A bérsávok közötti mozgás lehetősége a korábbinál nagyobb szabadságot ad az iskolaigazgatóknak - tette hozzá. A szólásszabadságra vonatkozó kritikára reagálva jelezte, a korábbi törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó rész a benyújtott javaslatból kimaradt. Ugyancsak nem szerepel a javaslatban a sok képviselő által kifogásolt, az iskolapszichológusokra vonatkozó számbeli változtatás.
Varga Zoltán (DK) azt mondta, a kormánypárti politikusoknak igazuk van, valóban nem a törvényről szól a mai vita. Régen nem a törvényekről vitázunk ugyanis a parlamentben, hanem egy "pici, törvénytelen kleptokráciáról" - mondta.
Gy. Németh Erzsébet (DK) kifogásolta, hogy a javaslatról ugyanúgy nem folytatott érdemi egyeztetést a kormány, ahogy korábban az iskolák államosításáról sem. Szerinte nem hallgatta meg a kormány a pedagógusok véleményét az általuk leginkább kifogásolt közalkalmazotti jogviszonyuk elvételével kapcsolatban.
Lukács László (Jobbik) úgy értékelt: a kormányoldal az elmúlt 13 évben nem élt a kapott történelmi felhatalmazással és nem tudta sem az egészségügyet, sem az oktatást rendbe tenni.
Varga Zoltán (DK) bírálta, hogy a pedagógusok nem lesznek többé közalkalmazottak, ezzel elvesztve sok jogosultságot. Azt is felvetette: az, hogy a tanítás július 15-ig meghosszabbodhat, lehet az érzékelhető sztrájk megakadályozásának eszköze is.
Rétvári Bence államtitkár a kritikákra reagálva azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy néha vegyék le az "osztályharcos szemüveget" és a gyerekek szemszögéből nézzék a javaslatot. A bevezetni kívánt teljesítmény alapú bérezés mellett érvelt a jelenlegi életkor alapú helyett, hangsúlyozva, hogy így a pályakezdők lehetnek a javaslat fő nyertesei. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy semmilyen újítást nem akar támogatni, a 2010 előtti időszakot akarja visszahozni. Felszólította az ellenzéket, ne akadályozza, hogy a pedagógusok béremelésére fordítható uniós források megérkezzenek Brüsszelből.
Ellenzék által kitalált rémhírnek nevezte, hogy a tanárokat a jövőben az ország egyik végéből a másikba lehetne vezényelni, hiszen erre csak járáson belül kerülhet sor. Hangsúlyozta: ebben a kérdésben is a gyerekek érdekét nézik, sokkal egyszerűbb, ha a tanár utazik a diákokhoz, mint fordítva.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) úgy értékelt: a kormány okozta azokat a problémákat, amelyeket most a javaslattal meg akar oldani. A tanárokat éppen azért kell átvezényelni, mert üresek az álláshelyek, ugyanis a kormány intézkedései miatt nincsenek tanárok - mutatott rá.
Varju László (DK) a törvényjavaslat visszavonására, és a tanárok véleményének figyelembe vételére szólította fel a kormányt. Arra is kitért: a tanárok fizetését alapvetően a magyar költségvetésnek kellene biztosítania.
Rétvári Bence visszautasította, hogy ne kérték volna ki a tanárok véleményét, mondván, a kormány több körben kiküldött kérdőívét több tízezer pedagógus és szülő töltötte ki a javaslat benyújtása előtt. Értetlenségének adott hangot, miért ellenzi a baloldal az uniós források bevonását a tanári béremelésbe.
A képviselők jövő szerdáig nyújthatnak be módosító indítványokat a pedagógusok jogállásáról szóló törvényhez.
A parlamenti tárgyalással párhuzamosan pénteken a Kossuth téren a törvény elfogadása ellen tüntettek. A beszédek elhangzása után a tüntetők este 10-ig zenéltek a téren, utána pedig voltak, akik ott maradtak virrasztani.
