eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozét tart a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A Kossuth téren tüntettek, az Országházban vitatkoztak a pedagógustörvényről

A gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének javítása a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat célja, amelynek tárgyalását pénteken délután kezdte el az Országgyűlés. Közben a Kossuth téren tüntettek ellene.

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben - mondta.

Az államtitkár közölte:

a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár.

Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg.

Az oktatás "21. századhoz méltatlan hazai körülményeit" bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki "bosszútörvénynek" és "tervszerű jogfosztásnak" nevezte a tárgyalt dokumentumot.

Hozzátette: 50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban - fogalmazott.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a baloldal a pedagógusok védelmezőjeként akarja magát bemutatni, miközben képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést.

Megjegyezte: ha a baloldal árnyékkormánya kerülne hatalomra, olyan politikus képviselné a pedagógusokat, akit garázdaságért elítéltek.

Tóth Endre (Momentum) a kormánypártokra utalva kijelentette, a "kicsinyes bosszújuk" az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.

A teljesítménybért úgy akarják bevezetni, hogy senki nem ismeri a pontos kritériumokat - jelentette ki a képviselő.

A pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért

- foglalta össze véleményét Tóth Endre.

A magyar közoktatás és az egész társadalom fekete napjának nevezte a mait Kunhalmi Ágnes (MSZP), aki szerint "a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés", a miniszterelnök "csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá", nem érdekli, mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből.

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: az alapkérdés az, milyen társadalomképben gondolkodik a hatalom, "szociopata neoliberális felfogással" "gyarmati modellt" akar megvalósítani vagy polgári hitvallást követ.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy fogalmazott: a 2001 olyan év volt az Orbán-kormányok idejéből, amikor a GDP 5,4 százalékát fordították oktatásra. Ha ezt most is megtennék, vígan tudnák finanszírozni a pedagógus béremelést, nem kellene "Brüsszelnél kuncsorogni a pénzért". Ez elvi alapon is elfogadhatatlan - mondta.

Mellár Tamás a Párbeszéd nevében azt mondta, siralmas állapotban van az oktatásügy. A diákok, szülők autonómiája egyaránt sérült, az oktatás minősége romlott, jelentős a pedagógushiány.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szóvá tette a javaslat tárgyalási időpontját, azt, hogy az iskolai ballagások napján, utolsó napirendi pontként tárgyalják. Ez eleve olyan, mintha felrúgják becsúszó szereléssel, bokára menve az ellenfél játékosát, majd úgy tesznek, mintha véletlen lenne és még jól bele is rúgnak.

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy az oktatásnak nincs külön minisztere, mert a terület a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×