Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozét tart a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A Kossuth téren tüntettek, az Országházban vitatkoztak a pedagógustörvényről

A gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének javítása a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat célja, amelynek tárgyalását pénteken délután kezdte el az Országgyűlés. Közben a Kossuth téren tüntettek ellene.

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben - mondta.

Az államtitkár közölte:

a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár.

Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg.

Az oktatás "21. századhoz méltatlan hazai körülményeit" bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki "bosszútörvénynek" és "tervszerű jogfosztásnak" nevezte a tárgyalt dokumentumot.

Hozzátette: 50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban - fogalmazott.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a baloldal a pedagógusok védelmezőjeként akarja magát bemutatni, miközben képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést.

Megjegyezte: ha a baloldal árnyékkormánya kerülne hatalomra, olyan politikus képviselné a pedagógusokat, akit garázdaságért elítéltek.

Tóth Endre (Momentum) a kormánypártokra utalva kijelentette, a "kicsinyes bosszújuk" az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.

A teljesítménybért úgy akarják bevezetni, hogy senki nem ismeri a pontos kritériumokat - jelentette ki a képviselő.

A pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért

- foglalta össze véleményét Tóth Endre.

A magyar közoktatás és az egész társadalom fekete napjának nevezte a mait Kunhalmi Ágnes (MSZP), aki szerint "a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés", a miniszterelnök "csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá", nem érdekli, mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből.

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: az alapkérdés az, milyen társadalomképben gondolkodik a hatalom, "szociopata neoliberális felfogással" "gyarmati modellt" akar megvalósítani vagy polgári hitvallást követ.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy fogalmazott: a 2001 olyan év volt az Orbán-kormányok idejéből, amikor a GDP 5,4 százalékát fordították oktatásra. Ha ezt most is megtennék, vígan tudnák finanszírozni a pedagógus béremelést, nem kellene "Brüsszelnél kuncsorogni a pénzért". Ez elvi alapon is elfogadhatatlan - mondta.

Mellár Tamás a Párbeszéd nevében azt mondta, siralmas állapotban van az oktatásügy. A diákok, szülők autonómiája egyaránt sérült, az oktatás minősége romlott, jelentős a pedagógushiány.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szóvá tette a javaslat tárgyalási időpontját, azt, hogy az iskolai ballagások napján, utolsó napirendi pontként tárgyalják. Ez eleve olyan, mintha felrúgják becsúszó szereléssel, bokára menve az ellenfél játékosát, majd úgy tesznek, mintha véletlen lenne és még jól bele is rúgnak.

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy az oktatásnak nincs külön minisztere, mert a terület a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×