Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást és Molnár Barbarát eredetileg azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben.

A bíró indoklásában azzal érvelt, hogy bár a bíróságok eltérően ítélték meg a kötelezettségszegés súlyát, a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek nem tettek eleget - olvasható a Telex tudósításában.

A bíróság szerint a tanárok politikai véleményt nyilvánítottak. Azt mondták, a polgári engedetlenség nem jogi kategória, a munkavállalók a követeléseiknek a sztrájkjoggal tehetnek eleget, de ha más módon akarnak érvényt szerezni a véleményüknek, az munkajogi következményekkel jár.

A bíró szerint a munkaügyi pernek nem lehet tárgya az, hogy a tanárok jó szándékúan akartak fellépni, a perben a munkajogi szabályok szerint, az irányadó jogszabályok alapján kellett dönteni. A diszkriminációt és a joggal való visszaélést nem találták megalapozottnak.

A tanárokat képviselő Helsinki Bizottság ügyvédje, Tóth Balázs az ítélethozatal előtt elmondta: olyan döntésnek kell születnie, ami jogegységet teremt a hasonló ügyek gyakorlatában. Ezzel arra az ügyre célzott, amiben idén júliusban a másodfokú bíróság jogellenesnek mondta ki a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárának, Törökné Pethő Erzsébetnek és Kapin Lillának, az Eötvös József Gimnázium tanárának elbocsátását.

A pedagógusokkal szemben 2022-ben ugyanúgy azért járt el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert részt vettek a polgári engedetlenségben.

A két tanár pere 2023 márciusában kezdődött, első fokon elveszítették a munkaügyi pert.

A tankerület jogi képviselője szerint önmagában a Kúriának nem szabad vizsgálnia, hogy alsóbb fokú bíróságok miért hoztak különböző döntéseket, a Kúriának ezt az ügyet kell vizsgálnia - írja a lap.