Külföldről érkezett bírságok esetében több esetben előfordul, hogy olyan félreértés áll a háttérben, ami egyes országok rendszámainak a hasonló formátumára, elírásra, tévedésre vezethető vissza. Tehát mindazokban az esetekben, amikor tudjuk, hogy egészen biztosan nem lehet jogszerű a bírság, mert nem is járt ott a jármű, akkor ne fizessünk” – mondta a vezess.hu megkeresésére Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosa. Ez azonban önmagában nem biztos, hogy elég lesz: bár korábban valóban csak tettenérés esetén volt reális veszélye annak, hogy külföldit megbüntessenek egy másik országban, a szabálysértések gyakorisága miatt hamar eljött a felismerés, hogy ezzel kapcsolatban szükség van egy határokon átívelő együttműködésre. Így alakult ki az úgynevezett szabálysértési jogsegély intézménye.
A bírságok kapcsán a kézbesítési szabályok nincsenek egységesítve, de léteznek olyan egyezmények és megállapodások országok között, amelyek alapján az egyik országban elkövetett szabálysértéssel kapcsolatban jogsegélyt lehet kérni egy másik országtól. Megkereshetik a magyar hatóságot, hogy közreműködjön a bírság behajtásában.
Gombolai Éva tapasztalatai szerint nagyon sok probléma abból ered, hogy az először megküldött határozatot az autósok nem veszik komolyan, nem élnek azokkal a lehetőségekkel (nyilatkozattétel, bizonyítékok), amelyek megelőzhetnék magának a bírságnak a kiszabását, és amelyek később egyébként gyakran már nem is pótolhatók. Történik ez sokszor azért, mert általános tévhit, hogy úgysem tudnak mit kezdeni velünk a külföldi hatóságok, illetve úgysem tudják bizonyítani, hogy megküldték az eljárás iratait.
Márpedig előfordulhat, hogy az eredeti ország szabályai szerint lezajló eljárás alapján egy végrehajtható határozat lesz az eredmény. Ennek a határozatnak a végrehajtását pedig már kérhetik – és egyre gyakrabban kérik is – a magyar hatóságoktól. Ilyen esetben a meghozott határozat végrehajtása kerül át a lakhely szerinti országba. Ekkorra azonban már a határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, kifogásnak.
Amikor az eredeti hatóságtól érkezik megkeresés és vitatható a bírság, akkor tegyük meg. Előtte azonban célszerű tájékozódni, hogy mit kockáztatunk ezzel, vannak ugyanis országok, ahol a fellebbezés csak elképesztően megdrágítja az ügyet, de érdemben ritkán fordul elő, hogy eredményre vezet. Ez teljesen országfüggő. Amennyiben ezt elmulasztjuk, már számolhatunk azzal, hogy akár végre is hajtják a külföldi bírságokat.
A bírságok átvételre központi hatóságként az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) jelölték ki. Az átvétel feltétele, hogy a végrehajtásra átvett pénzbírság meghaladja a 70 eurós összeget. A külföldi pénznemben kiszabott bírságot – és az eljárási költséget – forintban, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos középárfolyam alapján számítva kell végrehajtani.
A bírság végrehajtását az ORFK akkor vállalja, ha a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti meg és Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik. A rendőrség a határozat végrehajtásának feltételeit hivatalból vizsgálja, de nincs lehetősége a külföldi hatóság által megállapított szabálysértés, azaz alapeljárás törvényességének vizsgálatára. Röviden: az átvett pénzbírságot és az eljárási költséget 30 napon belül be kell fizetni.
Az ORFK szerint 2021-ben és tavaly a legtöbb jogsegélykérelem Ausztriából érkezett, amelyet Németország, Hollandia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária követett, de az országonként befolyt pénzbírság kimutatására szolgáló statisztikai adatot nem gyűjtöttek.
Beérkezett megkeresések | Végrehajtásra átvett ügyek | Behajtott összegek | |
2018 | 1479 | 768 | 9 900 525 forint |
2019 | 1954 | 570 | 9 782 651 forint |
2020 | 1570 | 864 | 6 095 709 forint |
2021 | 6288 | 4041 | 79 252 589 forint |
2022 | 5858 | 3954 | 96 975 019 forint |