eur:
406.39
usd:
385.08
bux:
77793.44
2024. november 14. csütörtök Aliz
Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. március 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elfogadta az EP a magyar EU-elnökséget megkérdőjelező állásfoglalást

"A jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi megsértéséről és az uniós források befagyasztásáról" címmel terjesztették a képviselők elé a 24 pontos bírálatlistát.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az állásfoglalásban egyebek között arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne engedje hozzáférni Magyarországot az uniós forrásokhoz addig, amíg a kormány az összes, általa vállalt feltételt nem teljesíti. Emellett a dokumentum benyújtói megkérdőjelezik azt, hogy Magyaroszág alkalmas-e a jövő évben esedékes soros EU Tanács elnöki tisztének betöltésére, valamint felkérik a tagállamokat, hogy találjanak megoldást erre a helyzetre.

Az állásfoglalást 442 szavazattal, 144 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament.

Ismert, az Európai Parlament döntése nem jár jogi következményekkel, politikai üzenete van.

A szövegben az is szerepel, hogy ha a Tanács nem talál megoldást, akkor az Európai Parlament megteszi a megfelelő lépéseket, bár az nagy kérdés, hogy mit tud tenni az ügyben.

Ezzel kapcsolatban még szerdán, a dokumentum benyújtása előtt Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti uniós parlamenti képviselő elmondta:

"Most már nekünk kell kitalálni, hogy mit tehetünk az ügyben, mivel az uniós szerződések vonatkozó részei nem adnak túl sok támpontot.

Még az általam megkérdezett szakértők sem nagyon tudják, hogy mit lehet tenni.

Tehát ezt nekünk kell majd kitalálni, ahogy azt tettük a 7-es cikkely szerinti eljárásokkal kapcsolatban is az első naptól kezdve".

Aggodalmak

Delbos-Corfield akkor aggodalmát fejezte ki amiatt a folyamatban lévő magyar jogalkotás miatt, "amely megfosztaná a tanárokat a sztrájkjogtól, és ellenőrzés alá vonná őket és a diákokat". Szerinte Magyarországon a helyzet nem javul többek között az igazságszolgáltatás terén sem, illetve bár a panasztörvény egy részét visszavonta a magyar parlament, ez volt a kiindulópontja annak az ötletnek, hogy legyen egy Magyarországgal kapcsolatos új EP-határozat.

Egy másik képviselő a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarországon nem történt előrelépés például a kampányfinanszírozás átláthatósága, a média függetlensége, az egyenlő bánásmód és az adatvédelem terén. Enyhén pozitív változások történtek a bírói függetlenséggel, valamint a korrupció és a befolyási összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatban.

Delbos-Corfield azt is hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség rendkívül fontos időpontban következne be, hiszen a jövő évi EP-választások után ősszel hozzák létre a következő Európai Bizottságot, ekkor lesz a biztosjelöltek meghallgatása is. Attól tartanak, hogy a magyar kormány álláspontja valamiféleképpen megjelenne az EU-s folyamatokban.

Az uniós közlemény szerint a dokumentum összeállítóinak megállapításai vonatkoznak továbbá

  • a törvények megfelelő parlamentáris vizsgálatára és nyilvános konzultáció mellőzésével történő elfogadására, valamint
  • a veszélyhelyzet szükségtelen használatára.
  • További aggodalomra ad okot a képviselők szerint a visszaéléseket feltáró személyek védelmének használata az LMBTQ+ emberek jogainak és a szólásszabadságnak az aláásására, valamint
  • a tanárok szociális és munkavállalói jogainak megsértése is.
  • A határozat elítéli a magyar kormány EU-ellenes kampányait, amelyek a szöveg szerint azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az Unió alapértékeitől való eltérésről és a rendszerszintű korrupcióról.
  • A képviselők felszólítják a kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel különösképpen a közelgő 2024-es európai választásokra.
  • Felhívják a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, mint például a titkosrendőrség látogatásai bizonyos, az ipar „stratégiai” ágazatához tartozó vállalatoknál, melyek célja az összeállítás szerint az, hogy a Miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.
  • Azt is írták, hogy a 2022-es éves költségvetést a kormány 95 alkalommal változtatta meg rendeletekkel, amely kizárja a megfelelő ellenőrzés létét, és a hatékony pénzgazdálkodás hiányát jelzi.
  • A Parlament aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok miatt is.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×