Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

"Tudjuk jól" - a guruló dollárok volt a téma a köztévében

"Tudjuk jól, hogy Gyurcsány Ferenc volt minisztereinek hálója részesedett ebből a pénzből. Egész egyszerűen abszurd az az állítás, hogy egy ember véletlenül a választások után kikotyogta, hogy kapott külföldről négymilliárd forintot" - hangzott el az állami tévében. Lánczi Tamás vendége Nagy Attila Tibor politikai elemző, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt.

A műsorban a téma az volt, hogy májusig szigorítanának a kormánypártok a kampányszabályokon és a választási jelölő szervezetek finanszírozásán a kormánypártok, annak érdekében, hogy a guruló dollárok néven elhíresült ügyhöz hasonló botrány ne történhessen meg.

Az új szabályozás lényegében lehetetlenné tenné, hogy magyarországi jelölő szervezetek külföldi támogatást fogadhassanak el. Lánczi Tamást ezzel kapcsolatban az érdekelte, vajon ez eddig miért nem így volt.

Mráz Ágoston Sámuel szerint minden demokrácia alapelve, hogy a nép döntését ne befolyásolják külföldről se pénzzel, se mással. Az adótörvények példáját hozta fel. Mint mondta, amikor a jogalkotó rájön, hogyan játsszák ki az adózási szabályokat, akkor változtatnak azokon.

Nagy Attila Tibor úgy vélekedett, az új tervezet célja, hogy a civil szervezetek se fogadhassanak el külföldi támogatást, amelyek, mint köztudott, önkormányzati választásokon is indulhatnak.

A politológus szerint

nem sikerült bizonyítani a visszaélést, tehát azt, hogy a tavalyi kampányban, a Márki-Zay Péter-féle MMM mozgalmat kivéve, külföldi pénz jutott volna hazai párthoz.

Nagy Attila Tibor szerint nehéz lenne megmondani, hogy ebből mit tudtak a baloldali pártokban. Mint mondta, a pártvezetők és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt között feszült volt a kapcsolat végig a kampány alatt.

"Még azt is el tudom képzelni, hogy a pártok vezetői nem tudtak, arról hogy az MMM-hez és a különböző más szervezetekhez - például a DatAdathoz - pénzek jutottak " - vélekedett.

"Ebbe a kampányba a pártok is tettek be pénzt" - mutatott rá Lánczi Tamás, hozzátéve: valamiféle elszámolást kellett, hogy kérjenek Márki-Zay Pétertől.

Nagy Attila Tibor úgy érvelt, hogy a baloldali pártok nem voltak érdekeltek Márki-Zay Péter győzelmében, ezért elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelölt nem avatta be őket akkor abba, hogy a különböző szervezetek mintegy négymilliárd forintot kaptak. Igaz, hozzátette, nem tudja kizárni ennek ellenkezőjét sem.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a tényekkel ellentétes az a Nagy Attila Tibor által előadott történet, hogy Márki-Zay Péter titokgazdaként ült négymilliárd forinton.

"Tudjuk jól, hogy Gyurcsány Ferenc volt minisztereinek hálója részesedett ebből a pénzből. Egész egyszerűen abszurd az az állítás, hogy egy ember véletlenül a választások után kikotyogta, hogy kapott külföldről négymilliárd forintot" - húzta alá.

Horváth József szerint a probléma sokkal mélyebb annál kérdésnél, hogy külföldről finanszíroztak-e magyar pártokat a kampányban. Szerinte négymilliárd forint még az Egyesült Államokból is szabad szemmel látható összeg. A szakértő felidézte Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus azon szavait, miszerint amerikai tanácsadók munkáját is igénybe vették a kampányban.

"Tehát van amerikai pénz, itt vannak az amerikai tanácsadók, és úgy tűnik nekem, hogy vannak tisztázatlan hátterű politikusok a magyar politikai életben, akikről a választók, és szerintem még a szakmai szervezetek sem tudják, hogy a megfelelő feddhetetlenségi papírokat ki lehet-e nekik adni" - összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×