eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Farkas Ádám szobrász Recski kényszermunkatábor emlékműve című alkotása a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatáborban mintegy 2000 embert őriztek. Mivel a tábor titkos volt, a társadalom nagy része nem tudott arról, hogy embereket visznek oda. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

"Nincs pénzünk másik házra" - Robbanások Recsken, megszólalt a bányatulajdonos

A recski andezitbánya tulajdonosa, Nagy István szerint semmi sem igaz abból, amit az LMP és a Párbeszéd állít a beruházásról, vagyis a helyiek támogatják, előre tudtak a robbantásokról, és azok nem veszélyeztetik a települést. Az InfoRádióban elmondta: minden szükséges engedélyt megszereztek a kitermeléshez, helyi munkaerőt is szeretnének alkalmazni és segítenének a bányához legközelebbi Hunyadi utca szegény lakóinak is.

Recsken a 2001-ben alapított Andezit-Bau Kft. akar bányát nyitni. Nagy Sándor polgármester 2020-ban a koronavírus-járvány ideje alatt nem titkoltan a község adóbevételének megduplázódásában bízva egy személyben dönthetett arról, hogy a 2700 lelkes település támogatja ezt a tervet, ugyanakkor tartottak lakossági fórumokat és egy közmeghallgatást is. Ezeken azonban kevesen jelentek meg.

A bányacég 2021-ben megkapta a környezetvédelmi engedélyt, de a helyszíntől 250 méterre lévő, jellemzően szegény romák lakta a Hunyadi utcában élők minderről valószínűleg nem értesültek vagy nem vettek tudomást róla, ezért

pánikba estek, amikor robbanások hangját hallották, és úgy érezték, hogy megmozdult a föld.

Sokan kimenekültek az utcára, és csak a helyszínre érkező polgármester tudta megnyugtatni őket.

A Szabad Európa január végén járt a helyszínen, és több helybélivel is beszélt, akik ezek szerint már akkor tudták, hogy mire kell számítaniuk.

„Elvileg fognak robbantani. Ha olyan közel robbantanak, akkor lehet, hogy majd ide beomlik a hely” – mondta egy helyi.

„A kis házikónkat elviszi, nekünk nincsen pénzünk más házra” – így a másikuk.

„Ha robbantanak, akkor nagyon nagy a por, ide mind beszáll az egész” – hangzott el a riportban.

A recski polgármester január végén még abban bízott, hogy egyáltalán nem lesz riadalom a robbanások miatt.

„Minket minduntalan megnyugtatnak azzal, hogy a mai robbantási technológia egészen más, mint amit elképzelünk mi egyszerű laikusok. Bízom benne, hogy az így is lesz” – mondta Nagy Sándor polgármester.

Közben két ellenzéki párt politikusai is megjelentek a felbolydult településen. Az LMP szerint a hatalmas zajjal és porral járó bányát a helyiek megkérdezése nélkül nyitják meg a házak közvetlen közelében, ezért a párt Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez és az ombudsmanhoz fordul. Erről Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke beszélt Recsken. Azt is megemlítette, hogy az Andezit-Bau Kft.-ben 2020-ban résztulajdont szerzett Kósa Lajos fideszes politikus ügyvédje.

Recskre utazott a Párbeszéd társelnöke is. Tordai Bence közérdekű adatigényléssel akarja megszerezni a beruházás engedélyezési dokumentumait. „A járvány leple alatt nyomtak át egy olyan beruházást, amely az utolsó lakóházaktól 200 méterre folyamatos robbantásokkal járna, csak azért, hogy újabb köveket termelhessenek ki és szállíthassanak a fideszes építkezésekre” – mondta Tordai Bence.

A recski andezitbánya tulajdonosa, Nagy István szerint semmi sem igaz abból, amit az LMP és a Párbeszéd állít a beruházásról, vagyis a helyiek támogatják, előre tudtak a robbantásokról, és azok nem veszélyeztetik a települést. Nagy István az InfoRádióban elmondta, minden szükséges engedélyt megszereztek a kitermeléshez, helyi munkaerőt is szeretnének alkalmazni, és segítenének a bányához legközelebbi Hunyadi utca szegény lakóinak is.

„A polgármester úrral közösen tervezünk egy olyan oktatási programot, ahol a képzetlen embereket különböző munkarészekre be lehet tanítani a bányában használható eszközökhöz, gépekhez. Amikor a bánya teljes kapacitással termel, 25-30 embernek ad stabilan munkák. Ezek közül 20 százalék fizikai munka, segédmunkás, őr, portás, hasonlók, egy része gépkezelő, gépkocsivezető, aki szállítja az árut, a többi része meg mérleges, adminisztrátor. Több éve már tízmillió forintot meghaladó nagyságrendben tao-pénzeket utalunk, illetve az iparűzési adó várhatóan 80-100 millió forint lesz évente a termelés beindulás után, erre számíthat az önkormányzat” – mondta Nagy István.

A cég vezetője azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a földmunkák megkezdése előtt

300 tonna szemetet, egyebek mellett hűtőszekrényt, lopott kocsit és állati tetemet szállítottak el

a régi-új recski bánya helyszínéről.

Arról is beszámolt, hogy sok helyen végeztettek független szakértővel rezgésméréseket a robbanás idején, minden érték az engedélyezett mérték 10-15 százalékát érte csak el. A bányához legközelebbi házaktól elmondása szerint 500 méterre folyik a termelés, más kérdés, hogy a bánya határa ennél közelebb van a településhez.

A robbantások előtt a törvényben meghatározott módon jártak el, felhívják a lakosság figyelmét, meg van határozva az is, előtte fél órával, öt perccel milyen dudaszóval kell figyelmeztetést adni, de kint van az önkormányzat honlapján is. Hozzátette, a robbantást nem a bánya, hanem arra specializálódott szakértő cég végzi.

Nagy István úgy tervezi, hogy már március-áprilisban termelhet a bánya. Az eleinte kikerülő anyagot a bányaudvar és a környező utak javítására használnak.

A Nemzeti Cégtár adatai szerint az Andezit-Bau Kft.-nek 2021-ben nem volt sem árbevétele, sem foglalkoztatottja.

(Nyitóképünkön Farkas Ádám szobrász Recski kényszermunkatábor emlékműve című alkotása a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatáborban mintegy 2000 embert őriztek. Mivel a tábor titkos volt, a társadalom nagy része nem tudott arról, hogy embereket visznek oda. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×