eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Farkas Ádám szobrász Recski kényszermunkatábor emlékműve című alkotása a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatáborban mintegy 2000 embert őriztek. Mivel a tábor titkos volt, a társadalom nagy része nem tudott arról, hogy embereket visznek oda. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

"Nincs pénzünk másik házra" - Robbanások Recsken, megszólalt a bányatulajdonos

A recski andezitbánya tulajdonosa, Nagy István szerint semmi sem igaz abból, amit az LMP és a Párbeszéd állít a beruházásról, vagyis a helyiek támogatják, előre tudtak a robbantásokról, és azok nem veszélyeztetik a települést. Az InfoRádióban elmondta: minden szükséges engedélyt megszereztek a kitermeléshez, helyi munkaerőt is szeretnének alkalmazni és segítenének a bányához legközelebbi Hunyadi utca szegény lakóinak is.

Recsken a 2001-ben alapított Andezit-Bau Kft. akar bányát nyitni. Nagy Sándor polgármester 2020-ban a koronavírus-járvány ideje alatt nem titkoltan a község adóbevételének megduplázódásában bízva egy személyben dönthetett arról, hogy a 2700 lelkes település támogatja ezt a tervet, ugyanakkor tartottak lakossági fórumokat és egy közmeghallgatást is. Ezeken azonban kevesen jelentek meg.

A bányacég 2021-ben megkapta a környezetvédelmi engedélyt, de a helyszíntől 250 méterre lévő, jellemzően szegény romák lakta a Hunyadi utcában élők minderről valószínűleg nem értesültek vagy nem vettek tudomást róla, ezért

pánikba estek, amikor robbanások hangját hallották, és úgy érezték, hogy megmozdult a föld.

Sokan kimenekültek az utcára, és csak a helyszínre érkező polgármester tudta megnyugtatni őket.

A Szabad Európa január végén járt a helyszínen, és több helybélivel is beszélt, akik ezek szerint már akkor tudták, hogy mire kell számítaniuk.

„Elvileg fognak robbantani. Ha olyan közel robbantanak, akkor lehet, hogy majd ide beomlik a hely” – mondta egy helyi.

„A kis házikónkat elviszi, nekünk nincsen pénzünk más házra” – így a másikuk.

„Ha robbantanak, akkor nagyon nagy a por, ide mind beszáll az egész” – hangzott el a riportban.

A recski polgármester január végén még abban bízott, hogy egyáltalán nem lesz riadalom a robbanások miatt.

„Minket minduntalan megnyugtatnak azzal, hogy a mai robbantási technológia egészen más, mint amit elképzelünk mi egyszerű laikusok. Bízom benne, hogy az így is lesz” – mondta Nagy Sándor polgármester.

Közben két ellenzéki párt politikusai is megjelentek a felbolydult településen. Az LMP szerint a hatalmas zajjal és porral járó bányát a helyiek megkérdezése nélkül nyitják meg a házak közvetlen közelében, ezért a párt Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez és az ombudsmanhoz fordul. Erről Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke beszélt Recsken. Azt is megemlítette, hogy az Andezit-Bau Kft.-ben 2020-ban résztulajdont szerzett Kósa Lajos fideszes politikus ügyvédje.

Recskre utazott a Párbeszéd társelnöke is. Tordai Bence közérdekű adatigényléssel akarja megszerezni a beruházás engedélyezési dokumentumait. „A járvány leple alatt nyomtak át egy olyan beruházást, amely az utolsó lakóházaktól 200 méterre folyamatos robbantásokkal járna, csak azért, hogy újabb köveket termelhessenek ki és szállíthassanak a fideszes építkezésekre” – mondta Tordai Bence.

A recski andezitbánya tulajdonosa, Nagy István szerint semmi sem igaz abból, amit az LMP és a Párbeszéd állít a beruházásról, vagyis a helyiek támogatják, előre tudtak a robbantásokról, és azok nem veszélyeztetik a települést. Nagy István az InfoRádióban elmondta, minden szükséges engedélyt megszereztek a kitermeléshez, helyi munkaerőt is szeretnének alkalmazni, és segítenének a bányához legközelebbi Hunyadi utca szegény lakóinak is.

„A polgármester úrral közösen tervezünk egy olyan oktatási programot, ahol a képzetlen embereket különböző munkarészekre be lehet tanítani a bányában használható eszközökhöz, gépekhez. Amikor a bánya teljes kapacitással termel, 25-30 embernek ad stabilan munkák. Ezek közül 20 százalék fizikai munka, segédmunkás, őr, portás, hasonlók, egy része gépkezelő, gépkocsivezető, aki szállítja az árut, a többi része meg mérleges, adminisztrátor. Több éve már tízmillió forintot meghaladó nagyságrendben tao-pénzeket utalunk, illetve az iparűzési adó várhatóan 80-100 millió forint lesz évente a termelés beindulás után, erre számíthat az önkormányzat” – mondta Nagy István.

A cég vezetője azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a földmunkák megkezdése előtt

300 tonna szemetet, egyebek mellett hűtőszekrényt, lopott kocsit és állati tetemet szállítottak el

a régi-új recski bánya helyszínéről.

Arról is beszámolt, hogy sok helyen végeztettek független szakértővel rezgésméréseket a robbanás idején, minden érték az engedélyezett mérték 10-15 százalékát érte csak el. A bányához legközelebbi házaktól elmondása szerint 500 méterre folyik a termelés, más kérdés, hogy a bánya határa ennél közelebb van a településhez.

A robbantások előtt a törvényben meghatározott módon jártak el, felhívják a lakosság figyelmét, meg van határozva az is, előtte fél órával, öt perccel milyen dudaszóval kell figyelmeztetést adni, de kint van az önkormányzat honlapján is. Hozzátette, a robbantást nem a bánya, hanem arra specializálódott szakértő cég végzi.

Nagy István úgy tervezi, hogy már március-áprilisban termelhet a bánya. Az eleinte kikerülő anyagot a bányaudvar és a környező utak javítására használnak.

A Nemzeti Cégtár adatai szerint az Andezit-Bau Kft.-nek 2021-ben nem volt sem árbevétele, sem foglalkoztatottja.

(Nyitóképünkön Farkas Ádám szobrász Recski kényszermunkatábor emlékműve című alkotása a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatáborban mintegy 2000 embert őriztek. Mivel a tábor titkos volt, a társadalom nagy része nem tudott arról, hogy embereket visznek oda. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×