Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kőolajszankciók vasárnap óta - megszólalt a Mol

Szóba került a két finomító most zajló átalakítása is.

Vasárnap lépett életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen.

A szabályozás kimondja, hogy a tengeri kikötővel nem rendelkező uniós országok ezentúl csak a hazai piacukon adhatják el az orosz olajból készült benzint és gázolajat. A döntés alól Magyarország, Szlovákia és Csehország felmentést kapott – ugyanis csak csővezetéken tud olajhoz jutni –, és továbbra is vásárolhat Oroszországból nyersolajat, ám az abból finomított termékekből csak annyit adhat el külföldre, amennyivel megegyező mennyiségű nem orosz olajat vagy olajterméket vásárolni tud.

A Századvég régiós elemzése szerint az intézkedés elsősorban a gázolaj piacán okozhat problémát, és mivel a magyar üzemanyagpiac fenntartható ellátásához szükség van importra, ezért Magyarország sem vonhatja ki magát az európai árfolyamatokból. Ugyanerről írt az Energiaügyi Minisztérium, közölve, hogy Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható.

Az RTL Híradó megkereste a Molt, amely közölte: felkészültek a vasárnaptól hatályos korlátozásra, és fennakadás nélkül képesek biztosítani az ország üzemanyagellátását. A százhalombattai és a pozsonyi finomító is akadálytalanul tudja eladni a hazai piacain, illetve a régió országaiba az orosz eredetű olajból készült üzemanyagot, közben pedig

az ütemtervnek megfelelően haladnak a két finomító átalakításával,

hogy azok ne csak orosz olajat tudjanak feldolgozni.

Az átalakítások költsége 180-250 milliárd forint között lehet az olajtársaság szerint.

A várható piaci folyamatokról Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában - a beszélgetést alább megtekinthetik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×