Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Járőröző rendőrautó és katonák a magyar-szerb határon, Ásotthalom térségében 2016. július 5-én. Mélységi határőrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén: azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Meglepő adatok jöttek arról, kik őrizték a magyar határt

A több száz biztonsági őr jelenléte csak az egyik érdekesség.

Mint ismert, már átvették a honvédség katonáitól az ország déli, migrációban érintett szakaszainak védelmét a határvadászok, és már több mint ezren teljesítenek szolgálatot a határon. Az elmúlt időszak adatait Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója egy háttérbeszélgetésen ismertette.

Kiderült: a határőrizeti feladatokban mintegy 500 fegyveres biztonsági őr és 13 476 polgárőr is részt vett. Nőtt a külföldi erők létszáma is a szerb határszakaszon, Ausztria október 7-ig 52, azóta 70, Törökország 50, Csehország 237, Szlovákia pedig 39 rendőrrel segíti a munkát.

Növekszik a határsértők száma. Ezt illusztrálva Bakondi György elmondta: 2022-ben 269 254 migránst fogtak el a hatóságok, ez napi átlagban 738 embert jelent, míg 2021-ben 122 239 határsértőt fogtak el, ami napi átlagban 335 embert jelentett.

A Magyarországra érkező migránsokat jellemzően embercsempészek segítik és nem rendelkeznek okmányokkal.

Embercsempészés miatt tavaly 1924 embert fogtak el az előző évi 1277-tel szemben, ami szintén jelentős növekedést mutat.

A magyar börtönökben már 2500 embercsempészt tartanak fogva, akik 73 országból érkeztek. Fogva tartásuk mintegy hárommilliárd forint többletköltséget jelent - közölte Bakondi György.

A szervezett bűnözés teljes "módszertana" tapasztalható volt tavaly, sőt a szerb oldalon az embercsempészcsoportok közti területfelosztás, és az ezekkel kapcsolatos fegyveres összetűzés is megjelent - fejtette ki.

A belbiztonsági főtanácsadó tájékoztatása szerint a migránsok

tavaly 265 esetben támadtak meg magyar járőrt a szerb határszakaszon,

ebből 169-ben járművet, 43-ban műszaki berendezést rongáltak meg. A támadásokban 12 rendőr és 29 katona sérült meg a magyar határ őrizete közben.

A balkáni útvonalon főként afganisztáni, szíriai, pakisztáni, marokkói és indiai migránsok érkeztek a magyar határhoz. Ezen az útvonalon a belbiztonsági főtanácsadó kulcsfontosságúnak nevezte Törökországot, ahol csak a regisztrált illegális bevándorlók között 3,6 millió szír és 400 ezer máshonnan érkezett ember tartózkodik, és folyamatos a kiáramlás az Európai Unió felé. A török hatóságok falat építettek a szír és iráni határon is, és már 560 ezer szír állampolgárt telepítettek vissza Szíriába, a központi kormányzat által ellenőrzött területekre.

Megjegyezte: a határőrizeti feladatok ellátása 2022-ben 650 milliárd forintba került, ennek 98,5 százalékát a magyar költségvetés fedezte. Horvátország schengeni csatlakozása módot ad arra, hogy erőket, eszközöket csoportosítsanak át a szerb határszakaszra.

Az európai migrációs helyzetről Bakondi György elmondta: változatlan a három fő irány - az olasz, a spanyol és a balkáni -, és mindhárom útvonalon nőtt a migráció mértéke. Az illegális migránsok több mint fele tengeri útvonalon érkezett tavaly Európába, a legtöbben Tunéziából, Egyiptomból, Bangladesből, Szíriából és Afganisztánból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×