Így foglalta össze a legnagyobb példányszámú spanyol sportnapilap, a Marca a világbajnokság eddigi (egyik) legnagyobb meglepetését hozó Spanyolország–Zöld-foki Köztársaság találkozó esszenciáját a maga szempontjából. Ez volt a torna első gól nélküli bő 90 perce.

„Atlanta egy sportcsoda helyszíne volt, mintha egy sportcsarnokból érkezett barát legyőzte volna a legjobb Rafa Nadalt. Spanyolország feltette a térképre a Zöld-foki-szigeteket. De túl korai lenne elveszíteni a reményt. Egyszer már megnyertük a világbajnokságot. Most itt az ideje tanulni” – olvasható a Marcában.

A lap egyébként bírálta a La Roja játékát. Azt írta, De la Fuente is szerepet a kudarcban, azzal, hogy a cserékkor elvesztette az időérzékét. A spanyolokat így jellemezte: iránytű nélküli csapat.

De la Fuente Gavi mellett döntött, bízva abban, hogy a tűzereje több támadási lehetőséget teremt, mint Baena passzolgatása. Öt percen belül a játékosok már hiányolták Lamine Yamal és Nico Williams villámgyors cseleit, elfutásait.

A Marca szerint „a legrosszabb az egészben az, hogy a második félidőben sem javult a spanyolok teljesítménye”.

Az ellenfélről azt írta: sündisznóállást választott, de igazságtalanság lenne látványos játékot számon kérni rajta. A lap ünnepelte a mérkőzés legjobbjának választott kapust: „A piaci értéke 50 000 euró (2,8 millió euró a legalacsonyabb értékű spanyol játékosnak - Borja Iglesiasnak), a portugál másodosztályú Chaves csapatában játszik, és 40 éves. Josimar Diasról, Vozinháról, a zöld-foki-szigeteki kapusról beszélünk, akiről nem mondanánk, hogy beteljesítette élete álmát, mert valószínűleg nem is volt neki.

Vozinha Instagram-profilján mindössze 20 000 követő volt a Spanyolország elleni mérkőzés előtt. A De la Fuente csapata elleni hősies teljesítményének köszönhetően mindössze néhány óra alatt átlépte az 1,5 millió követőt, ami háromszor annyi, mint a Zöld-foki Köztársaság lakossága.”

Az AS sem finomkodott: „Nem kell szépíteni a kudarcot. Ha valaki a sorsoláskor azt mondja nekünk, hogy 0–0-val kezdünk a Zöld-foki Köztársaság ellen, azt hittünk volna, hogy ez csak egy sci-fi. De megtörtént, és a látottak alapján hajlamos vagyok azt mondani, hogy igazságos az eredmény, mert bár voltak helyzeteink, a Zöld-foki Köztársaság hozzáállása, lelkesedése és összteljesítménye csodálatra méltó volt. Játékosai nem folyamodtak szabálytalanságokhoz, nem húzták az időt. Egyszerűen azzal, hogy óriási összhangban, együtt védekeztek, tökéletes meccset játszottak.”

Tomás Roncero írta az AS-ben az elemzésében: „A csapat egy olyan ellenféllel szemben, amelyről tudtuk, hogy védekezésben stabil lesz, nem talált semmilyen utat, hiányzott a képzelőerő, a frissesség vagy a robbanékonyság. A csapat egyszerűen nem tudott a saját színvonalán játszani. Ezt ki kell mondani. Ha maguk a játékosok azt akarják állítani, hogy domináltunk, hogy nem voltunk olyan rosszak, rendben? De 0–0-s döntetlent játszottatok a Zöld-foki Köztársasággal… A vasárnapi meccset mindenképpen meg kell nyernünk, mert ha másodikak leszünk a csoportunkban, akkor az egyenes kieséses szakaszban, az első mérkőzésen Argentínával találkozhatunk. Meg kell néznünk a mai eredményt; jó lehet nekünk. Üdv ismét a Föld bolygón. Olyan régóta beszélünk a világbajnoki esélyekről, talán ez segít. Öt nap van gondolkodni, abbahagyni a köldöknézegetést, és összeszedni magunkat. Kezdődjön az igazi világbajnokság vasárnap Szaúd-Arábia ellen.”