Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István – által kezdeményezett módosítást.

Ennek alapján az Alaptörvényben rögzítették:

nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen, megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.

E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.

Az Alaptörvényben a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészítették azzal, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha azt összesen legalább nyolc évig betöltötte.

Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést,

amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

A Alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.

Az Alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter gigászi bírságról üzent, van okuk félni az érintetteknek
környezetvédelem

Magyar Péter gigászi bírságról üzent, van okuk félni az érintetteknek

„A vállalásunknak megfelelően jelentősen szigorítunk a környezetvédelmi szabályokon: a szennyező nagyüzemek kapcsán ötmilliárd forintra emeljük a kiszabható bírságot. Elég volt a következmények nélküli szennyezésből!” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán. A kormány már meg is kezdte a bírságolást.

Karácsony Gergely az InfoRádió Arénájában: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Váratlan közeledés Romániával: közös erővel harcolnak Magyarország a milliárdos uniós forrásokért

Váratlan közeledés Romániával: közös erővel harcolnak Magyarország a milliárdos uniós forrásokért

A 2026-os budapesti kormányváltás nyomán pragmatikusabbá és szorosabbá vált a román–magyar viszony, ami az Ukrajnának nyújtott uniós támogatások és az EU-bővítés felgyorsulásában is megmutatkozik – mondta el a Transtelexnek Valentin Naumescu, a román államfő európai ügyekért felelős tanácsosa. A politikus szerint a két ország közös gazdasági és biztonsági érdekek mentén dolgozik együtt az unió jövőbeli költségvetésének kialakításán. Eközben Románia a régió meghatározó energetikai szereplőjévé kíván válni, fenntartva erős és egymást kiegészítő elköteleződését mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×