Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 30. péntek Alfonz
Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István – által kezdeményezett módosítást.

Ennek alapján az Alaptörvényben rögzítették:

nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen, megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.

E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.

Az Alaptörvényben a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészítették azzal, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha azt összesen legalább nyolc évig betöltötte.

Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést,

amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

A Alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.

Az Alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Címlapról ajánljuk
Gyulay Zsolt furcsa ellentmondást lát a Forma–1 új sztárjában

Gyulay Zsolt furcsa ellentmondást lát a Forma–1 új sztárjában

Fiatalon, komoly nyomás nélkül sokszor könnyebb a csúcsra jutni, mint később a sikereket megismételni – mondta a vasárnap nagy eséllyel Forma–1-es világbajnokká váló Kimi Antonelliről Gyulay Zsolt, a Hungaroring és a MOB elnöke, aki kajakozóként alig 22 évesen lett először világbajnok, majd két évvel később a szöuli olimpián két aranyérmet is nyert.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×