Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
308
bux:
138193.15
2026. június 19. péntek Gyárfás
Nyitókép: Pixabay

Néhány iskola mégis megmenti az őszi szünetet

A legtöbb helyen elmarad, a tanárok és a diákok mindössze négy napot pihenhetnek október végén – ebből két nap hétvége.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember végén jelentette be, hogy a megnövekedett energiaárak miatt úgy döntött a kormány, egy héttel hosszabb lesz a téli szünet – december 22. és január 8. között nem kell iskolába menni. Később az is kiderült, a téli szünetet az őszi szünet rovására hosszabbítják meg, a diákok október végén-november elején mindössze négy napig – október 29-én, 30-án, 31-én és november 1-jén – lehetnek otthon.

Gulyás Gergely azt is közölte: ha az iskolák úgy döntenek, hogy szeretnének őszi pihenőt, erre az időszakra tudják esetleg átcsoportosítani a saját hatáskörben elrendelhető tanítás nélküli munkanapokat. Igaz, ez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint problémás lehet, ugyanis éppen idén csökkentették a „szabadon felhasználható napok” számát az általános iskolákban.

Ezért dönthetett úgy a legtöbb iskola, hogy marad a négynapos „őszi szünet” – írja az Eduline, példaként említve a csepeli Kölcsey Ferenc Általános Iskolát, a Váci Juhász Gyula Általános Iskolát, az Eötvös József Gimnáziumot és a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumot is.

Más a helyzet a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium és a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium esetében, ahol az eredetileg tervezett őszi szünetre tanítás nélküli munkanapot rendeltek el, így

a teljes szünetet megtartják, vagyis október 29-től november 6-ig lehetnek otthon a diákok.

De van olyan intzémény is, például a Zalaegerszegi Izsák Imre Általános Iskola, ahol csak a november 2-i napot adta meg az iskola vezetése szünnapnak – teszi hozzá az oktatási szakportál.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×