eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Digital Vision/Getty Images

Aszódi Attila: Németország mégis kénytelen lehet Oroszországgal üzletelni

Az atomerőműveket nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra újraindítani, és a fűtőanyag beszrezése sem egyszerű feladat – mondta a nukleáris szakértő.

Németországban Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár hatalmi szóval véget vetett a Zöldekkel és a szabad demokrata FDP-vel folytatott vitáknak, és a három megmaradt német atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról döntött, hogy az ország elkerülje az áramszüneteket. Ilyen létesítményeket azonban nem lehet azonnal újraindítani, ráadásul fűtőanyagot minden bizonnyal az oroszoktól kell vásárolni hozzájuk – mondta érdeklődésünkre Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

A 2011-es fukusimai balesetet megelőzően tizenhét atomerőműblokk működött Németországban. A katasztrófa hatására nyolcat rögtön, a többit pedig szép fokozatosan állították le, és mára már csak három maradt üzemben: az Isar-2, a neckarwestheimi 2-es és az emslandi egység. Ezek a 80-as évek legvégén épített, úgynevezett nyomóvizes reaktorok, 1400 megawattos, korszerű, második generációs blokkok, teljesen jó műszaki állapotban, és az eredeti menetrend szerint 2022. december 31-én fejezték volna be az üzemelést.

Csakhogy kitört az orosz–ukrán háború, aminek hatására sokkal kevesebb földgáz áll rendelkezésre Európában, így Németországban is – tette hozzá az egyetemi tanár. Miután a német kormány érzékelte, hogy a villamosenergia-termelő kapacitások szűkösek lehetnek a télre, kezdetét vette egy véget nem érő, „szappanoperához” hasonlatos politikai vita arról, hogy menjenek-e tovább ezek a blokkok. Aszódi Attila megjegyezte, műszakilag nemhogy éveket, évtizedeket is üzemelhetnének, viszont a kormánykoalíciónak tagjai a Zöldek is, akiknek évtizedek óta az egyik fontos programelemük, hogy kivezessék a német energiamixből az atomenergiát, arról nem beszélve, hogy ők adják a gazdasági és a környezetvédelmi minisztert is.

A hét végén a Zöldek pártkongresszuson kérdezték a tagjaikat, hogy mit is tegyenek. "Érdekes mód, puha elmozdulás volt tapasztalható, ugyanis azt mondta a pártkongresszus, hogy tartalékként maradjanak a blokkok, illetve a háromból kettő, ha szükséges, legyen visszaindítható és használatba vehető állapotban április 15-ig" – mondta Aszódi Attila.

A szakember szerint mindezzel annyi a gond, hogy

egy atomerőmű újraindítása komoly műszaki feltételekhez kötött,

tehát az nem megy csettintésre, egyik óráról a másikra, ha valaki azt mondja, hogy „hú, srácok, baj van, el kellene indítani”. Nem mellékes, hogy eközben a másik koalíciós párt, az FDP azon az állásponton volt, hogy akár 2024-ig üzemben lehetne tartani a blokkokat.

A vita végére végül Olaf Scholz tett pontot, miután kijelentette, hogy mindhármat készenlétben kell tartani, sőt, olyan törvényi feltételeket kell teremteni, hogy 2023. április 15-ig a blokkok működhessenek. Aszódi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az üzemeltetők másra készültek, üzemanyagot sem rendeltek, pedig anélkül egy atomerőmű nem képes üzemelni.

Az Isar-2 esetében az a döntés született, hogy a következő napokban leállítják egy rövidebb karbantartás elejéig, majd utána visszaindíthatóvá válik. Aszódi Attila arra tippel, hogy januártól úgynevezett csúszóparaméteres üzemben fog működni, mert teljes teljesítményre nem lesz elég üzemanyaguk április 15-ig. A Neckarwestheim 2-nél a pihentetőmedencében van még elégséges tartalék a következő néhány hónapra, az emslandi egység esetében viszont még nem világos, hogy mi is lesz, mert a Zöldek teljesen kizárták, hogy az tovább üzemeljen, amit a kancellár döntése viszont felülírt – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy honnan vásárolhat üzemanyagot az atomerőműveihez Németország, a szakértő közölte:

miután az urándúsítási piac 40 százalékát Oroszország uralja, részint onnan, ahogyan egyébként egész Európa.

Aszódi Attila emlékeztetett, miután az uniós szankciók nem terjednek ki a nukleáris üzemanyag beszerzésére, minden további nélkül, legálisan fordulhatnak az orosz piac felé, tehát inkább a „szándékokkal” lehet probléma. Más forrásoknak az idő rövidsége szabhat gátat, ilyen szempontból sokkal kedvezőbb helyzetben lennének a németek, ha már tavasszal meghozták volna a döntést.

A szakértő azt is kiemelte, hogy a német villamosipari cégek már most azt pedzegetik, hogy nemcsak áprilisig kellene üzemben tartani a blokkokat, mert az idei tél után a 2023/24-es még nehezebb lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×