Infostart.hu
eur:
352.82
usd:
307.85
bux:
138215.62
2026. június 19. péntek Gyárfás
Nuclear Power plant with red field and blue sky
Nyitókép: TomasSereda/Getty Images

Német atomerőművek: a hamu alatt izzik a parázs

A német kancellár élt a számára biztosított jogokkal, és hatalmi szóval vetett véget az atomerőművekkel kapcsolatos, a koalíció felbomlásával is fenyegető vitának. Németország még üzemben lévő három atomerőműve átmeneti ideig tovább működhet, és ily módon - ha csak hónapokra is - hozzájárulhat az energiaellátási gondok enyhítéséhez. A koalíción belüli nézeteltérések azonban a kancellári döntéssel aligha szünnek meg.

A szociáldemokrata kancellár az SPD két koalíciós partnere, a Zöldek és a szabad demokrata FDP közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb 2023. április 15-ig hosszabbítják meg.

Hivatalos levelében Olaf Scholz a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kancellár ezen jogával élve hoz.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni.

A nukleáris energia használatát az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

Több neves gazdasági szakértő, köztük a mindenkori német kormány mellett működő, úgynevezett bölcsek tanácsa azon a véleményen volt, hogy az energiaválság miatt szükséges az atomerőművek további működtetése.

A tekintélyes német üzleti napilap, a Handelsblatt a kancellári döntéssel kapcsolatban három nyertesről és egy vesztesről beszélt.

A lap a nyertesek között első helyen a fogyasztókat említette, akik számára az atomerőművek működtetésével az áramellátás az átmeneti időszakra jobban biztosított.

A nyertesek közé sorolta a kancellárt, akinek - legalábbis egy időre - sikerült enyhíteni az egyre súlyosabbá váló koalíciós válságot.

A harmadik nyertes a Handelsblattt szerint a liberális Szabad Demokrata Párt, illetve annak elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszter, akinek sikerült elérnie a három erőmű április közepéig történő üzemeltetését.

Ezzel szemben a vesztes a zöld párti Robert Habeck gazdasági miniszter, aki pártja kongresszusi határozatával is szembemenve kénytelen-kelletlen elfogadta a három atomerőmű működtetésének meghosszabbítását.

A lap értékelését tükrözték az érintettek első nyilatkozatai.

Ezzel a döntéssel együtt tudok élni - fogalmazott Habeck, aki szerint a Zöldek Pártja hű marad az Olaf Scholz vezette koalícióhoz.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy pártja parlamenti képviselői az elkövetkező napokban megszavazzák majd azt a törvénymódosítást, amely szükséges az erőművek további üzemben tartásához.

A párt több magas rangú képviselője ugyanakkor jelezte, hogy a kialakult helyzetről mindenképp tárgyalni kívánnak.

A Zöldek egyik legtekintélyesebb politikusa, a korábbi környezetvédelmi miniszter Jürgen Trittin bírálta a kancellári döntést.

Trittin szerint az szakmai, illetve műszaki szempontból nem igazolható, azt semmifajta működési teszt nem támasztja alá, ráadásul politikai szempontból is rendkívül kérdéses.

A párt parlamenti frakciójának több képviselője jelezte: a frakció megvitatja majd, hogy miként viszonyuljanak a kancellári döntéshez.

A liberális FDP vezető politikusai ugyanakkor üdvözölték a kancellár döntését annak ellenére, hogy a párt az atomerőművek működési idejének eredetileg jóval hosszabb távra, azaz 2024-ig szóló meghosszabbítását követelte.

"Az észszerűség győzött" - fogalmazott a szabad demokrata Marco Buschmann igazságügyi miniszter.

Az FDP energiapolitikai szóvivője úgy vélte, hogy Scholz döntése jelentős támogatás pártjának.

A liberális párt az idei tartományi parlamenti választásokon - legutóbb a közelmúltban Alsó-Szászországban - sorozatos kudarcokat szenvedett.

Több pártpolitikus ennek nyomán a koalícióból való kilépést sem zárta ki.

Az ARD a történteket értékelve emlékeztetett, hogy Olaf Scholz kancellár a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat alapján a politikai irányvonal meghatározásának jogával élt.

A miniszterek pedig kötelesek végrehajtani minden döntést,

amelyet a kancellár ezzel a joggal élve hoz.

Az ARD szerint erre szükség volt, mert nem volt meg a kellő tekintélye.

Ilyen döntést egy kancellár azonban csak egy alkalommal hoz. Legközelebb - hasonló esetben - már a bizalmi kérdés felvetése következhet.

Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×