A 20,1 százalékra emelkedett szeptemberi inflációs szint az előző hónaphoz képest 4,5 százalékpontos emelkedést jelent. Ennek több mint felét, 2,8 százalékpontot az magyaráz, hogy változtak a magyar háztartások által fizetett energiára vonatkozó rezsiszabályok és ennek következtében most kapták kézhez a háztartások a magasabb energiaszámlákat. További 1 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez az élelmiszerárak emelkedése. Mint ismert, egész Európát, és azon belül Magyarországot is egy nagyon erős aszály sújtja, ráadásul az élelmiszerárak más okból is emelkednek - sorolta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója az InfoRádióban.

Uniós szinten is az egyik legmagasabb a magyarországi élelmiszerdrágulás, ami éves összehasonlításban 35 százalékra emelkedett szeptemberben. Ennek okaként Baksay Gergely három tényezőt emelt ki.

"Az egyik hatás az energiaárak emelkedése, ugyanis a mezőgazdasági termelés és aztán az élelmiszerek feldolgozása is nagyon energiaigényes ágazat. Talán aki távol tőle, az nem is gondolja, de valójában a termékek előállítása, szárítása, szállítása, feldolgozása nagyon sok energiát igényel. Ezek a termelők piaci áron veszik az energiát, az nagyon megemelkedett, ez megdobta minden országban az élelmiszerárakat. A második tényező az a idén nyári aszály, ami évtizedek óta az egyik legnagyobb volt Magyarországon. Ez egyes termékeket, terményeket különösen erősen érintett, például a kukoricát, ahol az várható, hogy a tavalyi termelésnek csak a fele kerül betakarításra. Napraforgóból is egyes részeken akár harmadára csökkenhetett az országban a terméshozam, és őszi búzából is 20-40 százalékkal is csökkenhet a betakarított termés mennyisége. Ez az aszály hazánkat különösen erősen érintette, de egész Európában érezhető volt. A harmadik tényező, ami érezhetően hat Magyarországon az élelmiszerárak emelkedésére, az az, hogy

nem tűnik kellően hatékonynak az élelmiszeripar termelékenysége, az élelmiszerek feldolgozása.

Ez vezethet oda, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára sokkal inkább emelkedik, mint a feldolgozatlan élelmiszereké. A feldolgozott élelmiszerek ára Magyarországon emelkedik a legjobban az Európai Unióban."

Baksay Gergely hozzátette: az egész EU-ban jellemző az élelmiszerek árának gyors emelkedése, de a kelet-közép-európai régióban ez sokkal gyorsabb, mint Nyugat-Európában.

Az MNB szerint nincs messze az infláció tetőzése, jelentős növekedése már nem várható. A csökkenés a jövő év elején kezdődhet meg, de

igazán gyorssá a jövő év második félévében válhat

- mondta a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója.