eur:
394.94
usd:
366.99
bux:
71620.23
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, korábbi országgyűlési képviselő, az esemény helyszínéül szolgáló Csepel díszpolgára az életéről szóló, Wittner és a világ – Wittner Mária ’56 lángjának őrzője című könyv bemutatóján a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián 2022. február 26-án. Az albumot Matúz Gábor állította össze.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Meghalt Wittner Mária

Az '56-os szabadságharcost, a Fidesz volt országgyűlési képviselőjét 85 éves korában érte a halál.

Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője - tudatta a család.

A tájékoztatás szerint Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten. Temetéséről később intézkednek.

Wittner Mária 1937. június 9-én született Budapesten. Kétéves korától a karmelitáknál nevelkedett, a rend intézményeinek államosításakor, 1950-ben került vissza az anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyta, gépíróként dolgozott Szolnokon. 1955-ben gyermeke született, akit egyedülálló anyaként nem tudott nevelni, állami gondozásba kellett adnia. 1956 elején Budapestre költözött.

Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett,

a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz, a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett.

November 4-én a harcokban aknarepeszektől megsebesült, kórházba került. A forradalom leverése után néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra és segédmunkásként dolgozott.

1957. július 16-án letartóztatták, 1958. július 23-án, 21 éves korában "fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás" vádjával első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. Tizenhárom évnyi raboskodás után, 1970. március 25-én,

az utolsó forradalmárok között szabadult, de amnesztiát nem kapott.

Szabadulása után varrónőként, majd takarítóként dolgozott, 1980-ban rokkantnyugdíjas lett.

Az ország a rendszerváltozás után ismerte meg nevét, aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 1989-től a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnökhelyettese, 2002-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A forradalomról, börtönéveiről több visszaemlékezést írt. Életéről portréfilm készült Hóhér, vigyázz! címmel.

1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott, Dunakeszi, Csepel és Józsefváros díszpolgára.

Hűség mindhalálig – Orbán Viktor miniszterelnök ezzel és egy közös képpel búcsúzott Wittner Máriától a Facebookon:

Az InfoRádió nekrológát a lenti lejátszóban hallgathatja meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Az 1970-es évek vége óta egyre több politikai kompetenciát szerzett az Európai Parlament, és frakcióinak – az Európai Tanács mellett – jelentős szerep jut az uniós jogalkotásban – mondta az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Gálik Zoltán hozzátette: az EP-képviselőknek a politikai közösségformálás szempontjából is nagyon fontos a frakciótagság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×