Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Nyitókép: NIF/BFK

Nagy piros pontot kapott az EU-tól a Déli Körvasút fejlesztése

Magyarország keleti és nyugati fele közötti legfontosabb vasúti kapcsolat, a fővárosi Déli Körvasút fejlesztését a magyar pályázatot elbírálva az Európai Bizottság kiválónak ítélte, ugyanakkor a bíróság által korábban idén megsemmisített környezetvédelmi engedély újbóli megszerzéséig a finanszírozási döntést elhalasztották. A Nyugati pályaudvar fejlesztése pedig uniós forráshoz jutott.

Minderről Vitézy Dávid számolt be a Facebook-oldalán. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára felsorolta, miben találta kiválónak a Déli Körvasút projektet az EU, idézve a benyújtott pályázat hivatalos EU-értékeléséből.

"A javasolt projekt fontosság és sürgősség szempontjából is előre sorolandó. A javasolt intézkedés célja a TEN-T hálózat három folyosóját (Földközi-tenger, Kelet/Kelet-Mediterrán és Rajna-Duna) érintő jelentős szűk keresztmetszet megszüntetése, és összhangban van az ezen folyosókra vonatkozó munkatervekkel.

A projekt minősége nagyon jó. Célkitűzései, a tervek, a mérföldkövek és az ellenőrzési eszközök részletesen le vannak fektetve, és összhangban vannak a megvalósítani tervezett fejlesztésekkel.

A projekt tervezett eredményei kiválóak, a fejlesztés az utasok és az árufuvarozók számára időmegtakarítást, a szolgáltatás minőségének javulását, valamint a balesetek, a környezeti károk és a jármű-üzemeltetési költségek csökkenését eredményezi.

A CEF-forrás várható hasznosulása katalizátorként a javasolt projektben nagyon jó. A CEF-forrás várhatóan elősegítené a tervezett fejlesztést, és biztosítaná, hogy a javasolt projekt a tervek szerint megvalósulhasson."

Még nincs uniós döntés a pályázatról, mert "a javasolt projekt pillanatnyilag még nem eléggé érett a megvalósításra", mivel a Fővárosi Bíróság 2022. február 17-én megsemmisítette a szükséges környezetvédelmi engedélyt.

Ennek háttere, hogy a Hamzsabégi út menti vasútfejlesztés miatt tiltakozó civilek indítványára a Fővárosi Bíróság februárban megsemmisítette a projekt korábban már megszerzett környezetvédelmi engedélyét, ennek újbóli megszerzése folyamatban van a környezeti hatástanulmány szükséges kiegészítése alapján.

Mindezzel most annyi változik, hogy az idei 89,7 milliárd forintos és a jövő évi 137,7 milliárd forintos összeget egyben kell igényelni a 2023-as CEF-pályázatból idén ősszel. Az idei pályázatok 2026-os határideje helyett a jövő éviek 2027-es céldátummal érvényesek.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×