Több éve tartó csapadékhiányos időszak tapasztalható a Tisza folyón is. A Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén ez az ötödik legszárazabb január–július közötti időszak, mintegy 170 milliméter csapadék hullott csupán – mondta az InfoRádióban Harsányi Gábor. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese hozzátette: figyelemmel kísérik természetesen a külföldi vízgyűjtőkön történő lefolyásokat és csapadéktevékenységeket, és a rendelkezésre álló műszaki létesítmény együttes használatával igyekeznek annyi vizet megtartani, amennyit csak lehetséges.

„A vízrajzos kollégáink folyamatosan, hónapról hónapra számolják a külföldi vízgyűjtők vízfolyásain beérkező vízhozamot, illetve figyeljük a Szegednél távozó vízhozamot is, és ebből egyszerű számítással fel lehet állítani egy vízmérleget. A megtett vízmegtartási intézkedéseknek – például hogy a Tisza-tavat rendkívüli üzemben 750 centiméteres vízszintre emeltük, és még sok-sok egyéb beavatkozásnak – köszönhetően ez a vízmérleg pozitív. Mintegy 219 millió köbméter vízzel kevesebb folyt ki az országból Szegednél, mint amennyi beérkezett a Tiszán és mellékfolyásain az országba a januártól júliusig eltelt időszakban” – ismertette.

Az év elejétől vízvisszatartási üzemrendben üzemel az ország összes vízügyi igazgatósága. Harsányi Gábor a náluk elrendelt főbb intézkedéseket is felsorolta:

• Megemelték az üzemi vízszinteket a csatornákon, az összes vizet, ami tározókban, holtágakban, egyéb vízmegtartásra alkalmas helyeken „megfogható”, betárazták.
• Amennyire csak lehet, teljesítik a Vizet a tájba programban jelentkező gazdálkodók igényeit.
• Emellett a Tisza-tóban a rendkívüli üzemrend szerint plusz mintegy 10-15 millió köbméter vizet tároztak.
• „Menetrendezték” a vízhasználatokat, amikor már csökkent a vízhozam, és ezáltal is próbáltak spórolni, takarékoskodni a rendelkezésre álló vízkészletekkel.

Kiemelte még, hogy nagyon régen esett akár itthon, akár a határon túli vízgyűjtőkön annyi csapadék, amennyi érdemi lefolyást képezne a Tisza-tóból. Talán az utolsó mintegy három héttel ezelőtt volt, abból a tiszalöki duzzasztó felvizein, illetve a kiskörei vízlépcsővel a Tisza-tóban meg tudtak őrizni valamennyit. Azután a vízhozamok visszaálltak a legkisebb mennyiségek környékére, illetve a legkisebb vízállások jellemzőek a Tisza vízgyűjtőjén és mellékvízfolyásain egyaránt.

A csapadékhiánynak és az extrém hőségnek köszönhetően nő a párolgás. Ez azt eredményezi, hogy a vízszint folyamatosan, de lassan csökken a Tisza-tóban

– emelte ki Harsányi Gábor.

A hosszabb távú kilátásokat firtató kérdésre elmondta: nagyjából 7-10 napra lehet előrejelzést készíteni, ennyi időn belül jelentősebb csapadékmennyiséggel, illetve jelentősebb lehűléssel sajnos nem lehet számolni.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.