„Fontos megkülönböztetnünk az enyhébb tünetekkel járó hőkimerülést, illetve a súlyos, akár életveszélyes állapotra utaló hőgutát” – mondta az InfoRádióban Szűcs Brigitta, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Hozzátette, a mentőszolgálat munkatársai az utóbbi időben mindkettővel találkoztak, lévén a hőségriasztások idején mindkét rosszullét-típus gyakorisága is számottevően emelkedik, illetve az ájulással járó rosszullétek száma is.

A szóvivő elmondta, a hőkimerülés a szervezet válasza a melegre, valamint arra, hogy nem ittunk eleget. Ebben az esetben enyhébbek a tünetek, úgy, mint a szédülés, hányinger, gyengeség – ezeket bárki megtapasztalhatta magán az elmúlt napokban, még ha nem is mindet. Az ez ellen való leghatékonyabb védekezés a hűvösben tartózkodás, valamint a folyadékfogyasztás.

A hőguta ellenben már egy, akár életveszéllyel is járó állapot Szűcs Brigitta szerint, amikor a test már képtelen hűteni magát. Kiemelte: ilyenkor a beteg már nem is izzad, tehát ez egy fontos figyelmeztető jel lehet. Vagyis

ha valaki zavartan viselkedik, de nem látjuk, hogy verejtékezne, az akár hőgutára is utalhat – ilyenkor azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot.

Az OMSZ szóvivője elmondta, ha valakin látjuk, hogy esetleg rosszul van, először is mindenképpen tisztáznunk kell vele, hogy kér-e segítséget, és ha igen, akkor milyet. Elképzelhető ugyanis, hogy jobban lesz, ha adunk neki egy palack vizet. A közvetlenül a napon, illetve már önmagában a melegben tartózkodás is rejt magában kockázatot, éppen ezért ha azt tapasztaljuk, hogy az illető magatehetetlen, a segélyhívó tárcsázásán kívül mindenképpen igyekezzünk hűvösbe, vagy legalább árnyékba menteni őt.

Szűcs Brigitta szerint gyakori hiba, hogy alábecsüljük a folyadékfogyasztást a forróság idején. Általában a napi 2 literről azt gondoljuk, hogy elegendő, ilyenkor azonban olyan mértékű a változás, hogy arra már a fiatal, életerős szervezet sem tud megfelelően reagálni. Ajánlott tehát akár megduplázni is a napi folyadékbevitelt. Az OMSZ szóvivője hangsúlyozta:

érdemes komolyan venni már a kezdeti tüneteket is.

Ha tehát érezzük, hogy szédülünk, gyengék vagyunk, akkor hagyjuk abba, amit éppen csinálunk – legyen ez akár sport, munka, kerti munka –, és menjünk be a hűvösbe. Fontos továbbá odafigyelni azokra, akik nem feltétlenül tudnak magunkról gondoskodni ilyen időben, tehát az idősekre és a gyerekekre. A szomjúságérzet a kor előrehaladtával természetes okokból csökken, a pici gyerekek pedig vagy nem tudnak gondoskodni a saját vízfogyasztásukról, vagy akár a játékba, strandolásba is belefeledkezhetnek annyira, hogy egyszerűen elfelejtenek inni – tette hozzá Szűcs Brigitta.

A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.