eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. június 13-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Megindokolta a kormány, hogy miért akarja visszaállítani a főispánok és a vármegyék rendszerét

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén Fürjes Balázs válaszából derült ki az indok.

"A főispáni státusz és a vármegye elnevezés visszaállítása azt jelenti, hogy Magyarország nem előre megy, hanem hátra" - fogalmazott Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője. "A Horthy-korszak nem tartozik Magyarország legjobb hagyományaihoz, kiváltképpen nem ahhoz, amelyet most át kellene menteni a jövő számára. Elég csak arra utalnom, hogy több százezer magyar hagyta el az országot, köztük sok igen tehetséges értelmiségi, tucatnyi későbbi Nobel-díjas, és köztük a 20. század legismertebb magyarja, zsenije - nem az, akire önök gondolnak, nem Puskás Ferenc, hanem Bartók Béla. Ő sem tudott megmaradni. Ők azért hagyták el az országot, mert nem tudtak az antidemokratikus, tekintélyelvű urambátyám világban élni, ahol mindent átszőtt a korrupció."

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Kádár János egyik közismert mondásából kiindulva indokolta meg a főispáni és vármegyei rendszer restaurálását.

"Kádár János mondta azt, hogy a krumplileves legyen krumplileves, elvtársak. Ritkán értünk vele egyet, de abban, hogy a dolgokat érdemes a nevükön nevezni, abban egyetértünk vele. Régi történeti intézményeket legegyszerűbb dolog a nevükön hívni: a főispán az legyen főispán, a vármegye pedig legyen vármegye. Ezeréves magyar történelmet tagadnak önök meg, hogyha ennek a megközelítésnek a jogosságát és a helyességét megkérdőjelezik. Nem Horthy-korszakról beszélhetünk, hanem Szent Istvánról kell beszélni, hiszen 1000 és 1950 között voltak vármegyék Magyarországon. A területi közigazgatásnak ez a rendszere 950 évig élt, a magyar történelmi hagyományok és a magyar történelem szerves része volt, és 70 évig nem létezett."

Az államtitkár nem felejtette el megemlíteni, hogy Mellár Tamás a rendszerváltás idején annak az MDF-nek a politikusa volt, amely szintén kezdeményezte - igaz, sikertelenül - a főispánság és a vármegyék visszaállítását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

2024
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

A 2024-es év fordulatot hozott a magyar belpolitikában. Megjelent egy új szereplő, majd egy párt, maga mögé állította az ellenzéki szavazókat, és két nagy szemben álló politikai tábor alakult ki az országban. Az InfoRádió összeszedte 2024 legfontosabb belpolitikai eseményeit.
VIDEÓ
Mi lesz a magyar privátbankokkal 2025-ben? - Elárulták a vezérek

Mi lesz a magyar privátbankokkal 2025-ben? - Elárulták a vezérek

10 ezermilliárd forintnyi kezelt vagyon, nyomás a belépési limiteken, exponenciálisan gyorsuló digitalizáció és mesterséges intelligencia, állampapír-kamatfizetések sorsa, volatilisebb forintárfolyam, nem várt geopolitikai feszültségek - nagyjából ezek jellemezték a 2024-es évet és ezek a főbb kérdések várhatóak 2025-ben a magyar privátbanki piacon. A Portfolio megkérte a legnagyobb hazai privátbanki szolgáltatók vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2025-re. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak: 1. Hogy értékeli 2024-et saját privátbanki szolgáltatója és a privátbanki szektor szempontjából?  2. Mit tekint saját privátbankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2025-re?  3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2025 saját privátbankjánál, illetve a privátbanki szektorban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 28. 10:12
×
×
×
×