Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.38
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Baj van a Balatonon, megjelent az alga

A Balatoni Szövetség elnöke már jelezte az illetékes hatóságoknak a súlyos problémát.

A Balaton-parti polgármesterek jelezték, hogy a múlt héten szórványosan, vasárnap délutántól pedig már szinte mindenhol megjelent az alga a Balatonban, és a helyzet hétfőre sem javult. A problémát jelezték az illetékeseknek, így tudták meg, hogy nincs már miniszteri biztosa a Balatonnak – közölte az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke a HírBalatonnal.

Lombár Gábor kifejtette, nagyon örültek tavaly, amikor végre miniszteri biztost neveztek ki a Balaton élővilágának megóvásáért. „Sok feladata lenne a továbbiakban is az új vizparti tervekkel, az illegális stégek felszámolásával, az algásodás okának kiderítésével, vagy a tópart további beépítettségének megállításával, ezért csalódással vettük tudomásul, hogy jelenleg nincs miniszteri biztosa a Balatonnak, amely helyzet reméljük, hogy csak átmeneti” – fogalmazott a BSZ elnöke.

A 2019-es nagy algavirágzás után az okokat vizsgáló kutatók jelentős része arra jutott, hogy bizonyos körülmények kedvezhetnek a tómeder mélyebb rétegeiben található foszfor felszabadulásának. Ugyanakkor felmerült az is, hogy a 2019-es algásodás előtt villámárvíz volt, ami sok mindent bemoshatott a tóba, és érdekes módon a mostani algásodás előtt is hirtelen sok csapadék hullott a tó körül – tette hozzá.

Sérelmezte, hogy teljesen leállt a Balaton kotrása, ami ugyan az algásodáson rövidtávon nem tud segíteni, de a tó élettartamának meghosszabbításáért, szükség lenne a befolyókon bekerülő üledék, por és egyéb anyagok miatt a folytatására.

Lombár Gábor leszögezte, mielőbbi tájékoztatást várnak az illetékesektől, milyen az algásodás mértéke, termelődik-e alga-toxin, mire kell számítani a következő forró napokban, mik a teendők a tóparti strandokon.

A szokásos éves nádbejárást végző Pomogyi Piroska már múlt héten jelezte a vízügynek, hogy jelentősebb algásodást tapasztal Balatonederics és Szigliget között, Keszthelyen a Libás strandnál és a mellette lévő jachtkikötőben.

A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója, Vörös Lajos a HirBalaton megkeresésére közölte, hétfő estére friss mérési adataik lesznek a tó algásodásának mértékéről és összetételéről. Már korábban megjelentek a nyári időszakra jellemző kékalgák és fecskemoszatok a Balatonban, amivel összefüggésben a víz a-klorofill tartalma is meredek emelkedésbe kezdett már június elejétől, eddig a megengedett érték alatt maradva.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×