eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Nyitókép: Fortepan

Szarka László: 75 éve vár lezárásra a csehszlovák–magyar lakosságcsere ügye

75 éve ezen a napon kezdődött el a csehszlovák–magyar lakosságcsere, de a politika máig nem zárta le ezt a konfliktust, az érintettek pedig nem kaptak érdemi kárpótlást – mondta az InfoRádiónak a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa.

Az Országgyűlés 2012. december 3-i határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról, és ellenszavazat nélkül nyilvánította emléknappá április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját.

A 75 évvel ezelőtti történésekről Szarka László azt mondta, hogy a lakosságcsere elindítását egy egyenlőtlen, aszimmetrikus szerződés előzte meg, és a három érintett kisebbség, a magyarországi szlovákok, a magyarországi svábok, németek, illetve a felvidéki magyarok egészen eltérő pozíciókban kapcsolódtak be a folyamatba.

"A szlovákiai magyarokat a csehszlovák hatóságok kijelölték, a magyarországi szlovákokat ugyancsak a csehszlovák hatóságok toborzóakciókban rábeszélték a Csehszlovákiába való áttelepítésre, és amikor kiderült, hogy az ún. ikresítési jegyzőkönyvek nem adnak elég lehetőséget arra, hogy a jóval módosabb felvidéki magyar családokat csak a szlovákok házaiba költöztessék, akkor bevonták a már elüldözött, illetve összetelepített magyarországi német családoknak az ingatlanjait is" – mondta a történész.

1947. április 12-én Nyíregyházáról és Pitvarosról indultak az első magyarországi szlovák vonatok, Szlovákiából pedig a galántai járás Nagymácséd és Nagyfödémes községeiből, illetve a Léva közeli Vámosladányból indultak el a cserevonatok.

"Rögtön az első napon hatalmas feszültségek robbantak ki, egyrészt nem lehetett tudni pontosan, hogy van-e elegendő vonat a magyar gazdák állatainak, bútorainak, mezőgazdasági eszközeinek a berakodására, másrészt sokan tartottak attól, hogy széttelepítik őket Magyarország területén, ez be is következett, akadt több olyan település is, amelynek a lakosságát Magyarországon 30-40 községben szórták szét. A magyarországi szlovákok pedig attól féltek, miután a csehországi deportálások híre eljutott hozzájuk is, hogy őket is Csehországba viszik el, sokaknak egyébként ez a sors jutott, amennyiben nem volt elegendő szlovákiai ház vagy birtok" – mondta Szarka László.

Ilyen nagy történelmi cselekvéssorozathoz kell valamilyen szintű társadalmi támogatottság vagy csendes kollaboráció a nem érintettek részéről, és a történész felidézte, hogy Csehszlovákia egész népessége azonosult azzal az Edvard Benes által meghirdetett, etnikailag egynemű szláv nemzetállamnak az elképzelésével, amelyet a kassai kormányprogramban, 1945 áprilisában meghirdetett, sőt nagyon sokan tettlegesen is részt vettek a 3,3 milliónyi német elűzésében, 750 ezret azt megelőzően kergettek ki Németországba csehországi területekről, még mielőtt Potsdamban erre a csehszlovák hatóságok megkapták volna a lehetőséget.

Magyarországon inkább a félelem volt a meghatározó, a magyar kormány folyamatosan szembesült azzal, hogy nemcsak Csehszlovákiából, hanem Jugoszláviából, Romániából és a Szovjetunióhoz került Kárpátaljáról is el fogják üldözni a magyar népességet. Magyarország nyilvánvalóan nem tudta volna kezelni ezt a menekülthullámot, ezért a magyar kormányok igyekeztek nem kikerülni azt a kényszerhelyzetet, amit a nagyhatalmak is szorgalmaztak és ami a párizsi békeszerződésbe is bekerült: elkezdtek tárgyalni a szomszéd országok kormányaival. "Ilyen formában tehát egészen más volt a közhangulat Csehszlovákiában, mint Magyarországon" – tette hozzá a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa.

Az évforduló kapcsán Kassán meg fog jelenni egy szlovák nyelvű dokumentumkötet a prágai és a budapesti források közreadásával. Magyarországon pedig a Rubicon Intézet a karácsonyi könyvvásárra tervez megjelentetni egy másik forráskiadványt.

Szarka László szerint a megoldatlan problémák nagyobbik része politikai jellegű, mert kiderült, hogy a Benes-dekrétumok alapján, amelyekről mindenki azt állította, a nemzetközi jogászok nagy többsége is, hogy joghatályukat veszítették, az elmúlt hónapokban, években szlovák hatóságok koboztak el földbirtokokat, földterületeket, Magyarország pedig annak ellenére, hogy 1949-es Csorba-tói egyezményben vállalta, hogy a lakosságcsere során anyagi veszteséget elszenvedő felvidéki magyarokat kárpótolni fogja annak fejében, hogy Csehszlovákia lemondott a háborús jóvátétel 30 millió dolláros összegéről, ez máig nem történt meg.

"Nagyon szerencsés lenne, ha a német–magyar, a német–cseh, a német–lengyel megoldásokhoz hasonlóan közös kormányközi, államközi megállapodások rögzítenék ennek a kérdésnek a teljes politikai lezárását" – mondta a történész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik, a felmérésekben fej-fej mellett álltak a jelöltek, hamarosan azonban tisztábban fogunk látni, hiszen elkezdődött az első eredmények áramlása. Egy óra múlva számos kulcsfontosságú államban zárulnak az urnák, Georgiából pedig hamar befuthatnak az első adatok. Ideális esetben holnap reggelre már sejthetjük, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×