Infostart.hu
eur:
366.23
usd:
322.03
bux:
152002.25
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Német elemzés: orosz gáz nélkül is kihúzhatja Európa a telet

Német elemzés szerint enyhe időjárási körülmények között hat hétre lehet elegendő a kontinens tartaléka.

A szokatlanul alacsony európai gáztartalék az elmúlt hónapokban több európai országban keltett aggodalmat. Mint a The Guardian írta, a hét elején 31 százalékos töltöttségen álltak a kontinens tározói, ami fele a 2020 hasonló időszakában rendelkezésre álló mennyiségnek. Német elemzés szerint azonban ha a tél további része is enyhe marad, az otthonok fűtése és a gazdaság működtetése is megoldható ezzel a mennyiséggel még akkor is, ha teljes mértékben leáll az orosz gázkivitel.

Németországban különösen alacsonyak a tartalékok az orosz állami tulajdonú Gazprom energiaipari óriáscég által üzemeltetett tárolókban, ami akár azt is jelentheti, hogy az ukrán határon kiéleződő konfliktus esetén az országnak korlátozott a mozgástere az érdemi szankciókra. Olaf Scholz német kancellár kedden mégis bejelentette, hogy befagyasztja az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat-2 gázvezeték hitelesítését, amire Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök az európai gázárak megduplázódásával fenyegetőzött.

Ha enyhe hetek jönnek, nem lesz baj

A Kölni Egyetem Energiagazdasági Intézetének számításai szerint az európai tartalékok jelenlegi szintje kompenzálhatná az orosz szállítások kiesését a következő hat hétben,

hacsak a hőmérséklet nem csökken drámaian február vagy március folyamán.

Az intézet elemzése összecseng a Német Gazdasági Intézet óvatosan optimista jelentésével, amelyet szerdán tettek közzé. A jelenleg Németország gázszükségletének csaknem felét fedező orosz gázimport teljes kiesése szűkösséghez vezethet egyes európai országokban, a kölni székhelyű intézet szerint az ilyen ellátási hiányok a kereslet legfeljebb 10 százalékára korlátozódnának.

"Az, hogy a német polgárok idén nem tudják fűteni az otthonaikat, nem reális forgatókönyv. Az európai kormányoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a következő télre ismét jól feltöltsék a tartalékokat" - hangsúlyozta a tanulmány szerzője, Andreas Fischer.

A szakértő optimista a cseppfolyós gáz (LNG) növekvő importja kapcsán: ebből Európa idén januárban rekord mennyiséget, 11 milliárd köbmétert importált.

Marad a gázfüggőség egy ideig

A jelentés szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy Németország mennyire gyorsan lesz képes lemondani a földgáz használatáról, 2030-ra csupán 6-17 százalékos csökkenést jósol.

"A földgáz a következő években is a fűtésellátás központi energiaforrása marad" - írják.

Berlin és Brüsszel szerint az energiafüggőség nem fogja visszafogni a politikai szankciókat - tudósított a Der Spiegel. "A gázszállítások leállításától való félelem, úgy tűnik, elolvadt, mint a maradék hó a tél végén" - írták.

Az oroszok rosszabbul járhatnak

A Kieli Világgazdasági Intézet jelentése még azt is állítja, hogy a gázszállítások leállítása Oroszország gazdaságát jobban sújtaná, mint Európát.

"A gázkereskedelem leállítása

az orosz gazdasági teljesítmény közel 3 százalékos visszaesését eredményezné,

Németország és az EU számára alig lenne gazdasági kár" - vélekednek.

Az észak-német intézet számításai szerint egy gázembargó 2,9 százalékos visszaesést eredményezne Oroszország bruttó hazai termékében. Németország GDP-je szerintük ezzel szemben enyhén, 0,1%-kal növekedne, mivel a nyugati szövetségesek egymás importját helyettesítenék az orosz importtal.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: tulajdonképpen eddig Irán az olajválság nyertese

Tálas Péter: tulajdonképpen eddig Irán az olajválság nyertese

Bár hivatalosan nincs zár alatt a világ energiaellátásának legkritikusabb tengeri útvonala, a tankerhajók mégis félve használják a Hormuzi-szorost. Mindezek ellenére Szaúd-Arábia olajexportja nem csökkent. Vagyis a hónapok óta tartó krízisnek vannak gazdasági és politikai haszonélvezői is. Az InfoRádió Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetőjét kérdezte.

Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×