eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Couple with real-estate agent visiting house for sale

Ezt a 14 hibát követjük el leggyakrabban, amikor lakást veszünk!

A lakásvásárlás egy komoly döntés, éppen ezért érdemes előre alaposan felkészülnünk, ezzel számos csapda elkerülhető. A Bankmonitor szakértői segítségével összegyűjtöttük a 14 leggyakoribb hibát, hogy végül ne csalódjunk.

1. Nem tervezünk hosszú távra

Az ingatlanvásárlás hosszú távra szóló döntés, így célszerű úgy választani, hogy ne kelljen egy-két év után váltani. Első körben mindenképpen össze kell írni a pontos elvárásainkat, ami lehet akár egy „vágyak listája” is, legfeljebb később kiderül, hogy ezek közül mi reális, illetve mi nem. Tisztázni kell azt is előre, hogy melyek azok a szükségletek, amelyekről nem tudunk, akarunk semmiképpen lemondani – például külön szoba a gyereknek –, ha pedig ezt nem teljesíti egy lakás, akkor azt nem szabad megvásárolni.

Természetesen csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a pénzügyi lehetőségeink engedik, ám akkora ingatlant nem érdemes vásárolni, amelyről már az elején tudhatjuk, hogy hamarosan szűkös lesz. Célszerűbb akkor már inkább más kompromisszumot kötni, esetleg olcsóbb környéket választani, vagy tégla helyett panellakást keresni. Egy pesti panellakás átlagos négyzetméterára például 546 ezer forint körül van, míg egy téglaépítésűért 642 ezer forintot kérnek, de a budai és a pesti oldal között is jelentős árkülönbség van.

Célszerű elkerülni, hogy a megvásárolt lakást hamarosan el kelljen adni, akkor ugyanis 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetünk az eladási ár és a vételár különbözete után. Az adóalap a megszerzést követő évben az eladási és vételár különbözetének 100%-a, ami a második évben 90%-ra, a harmadik évben 60%-ra, a negyedik évben 30%-ra, az ötödik évtől pedig 0%-ra csökken. (A számlával igazolt beruházások értéke azonban csökkenti az adóalapot!)

Ez azt jelenti, hogy ha egy 30 millió forintért megvásárolt lakást a szerzést követő második évben 60 millió forintért eladunk, akkor alapesetben 27 millió forint adóalap (a 30 milliós különbözet 90%-a) után kell 15% SZJA-t fizetnünk, ami 4,05 millió forintot jelent.

2. Kapkodunk

Az ingatlanvásárlást nem érdemes elkapkodni, különösen akkor nem, ha hitelre is szükségünk lesz hozzá. Időt kell hagyni a keresésre, a kiválasztott ingatlannal kapcsolatos információk összegyűjtésére – beszélni a közös képviselővel és a szomszédokkal, a tulajdoni lapot lekérni, ha az eladónak nincs belőle friss példánya –, illetve akár szakemberrel is megnézetni a lakást. Tudnod kell, hogy a lakáshitelek átlagos átfutási ideje is körülbelül másfél hónap, de a három-négy hónap sem számít ritkának.

Jelenleg nem olyan az ingatlanpiaci helyzet, hogy egy-egy lakásért sorba állnának a vevők, és aki nem teszi le azonnal – szinte látatlanban – a foglalót, az biztosan lemarad. Persze mindig vannak olyan remek ajánlatok, amelyeknél a leggyorsabb vevő a befutó, de ezeknél nagyon óvatosan kell eljárni.

Az óvatosság különösen fontos akkor, ha hitelt és otthonteremtési támogatásokat is igénybe vennénk, ezek nélkül pedig meghiúsulna az üzlet. Ilyenkor először is a finanszírozó bankot kell megkeresni, illetve ellenőrizni, hogy valóban jogosultak vagyunk-e a támogatásokra, és ha igen, pontosan mekkora összegre számíthatunk.

A banktól akár előzetes hitelbírálat is kérhető, így kiderül, hogy hitelképesek vagyunk-e, és ha igen, mekkora összegre számíthatunk a jövedelmünk alapján. A sikeres igényléshez persze az ingatlannak is meg kell majd felelnie a fedezettel kapcsolatos elvárásoknak, hiszen a becsült forgalmi érték legfeljebb 80%-át adhatja hitelként a bank.

3. Egyetlen ingatlant nézünk csak meg

Akkor is célszerű több ingatlant megnézni, ha első látásra beleszeretünk az először megtekintettbe. Attól még előfordulhat, hogy mégis az első lesz a befutó, ám találkozhatunk olyan előnyökkel, amelyekre előzetesen mi magunk nem gondoltunk.

4. Túlzottan lelkesedünk

Az ingatlan megnézésekor legyünk összeszedettek, menjünk végig az előre összeállított kérdéssoron, valamint nézzünk meg mindent figyelmesen, mert nagyon kellemetlen, ha utólag jutnak eszünkbe dolgok. Akár fényképezhetünk is, ha az eladó ehhez hozzájárul, mert így utólag könnyebb lesz összehasonlítani a megnézett ingatlanokat. Nem érdemes túlzottan lelkesednünk ilyenkor, előnyösebb, ha az eladó azt érzi, hogy megfontoltan, több alternatíva közül választunk majd. Ez később, az alku során még előnyös lehet majd számunkra.

5. Pocskondiázzuk az ingatlant

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy azonnal pocskondiázni kezdik az ingatlant, ezzel próbálva az értékét csökkenteni, illetve elbizonytalanítani az eladót. Ez azonban akár fordítva is elsülhet, mert olyan ellenszenv alakulhat ki velünk szemben, hogy az eladó végül bárkinek eladná a lakását, csak ne mi legyünk azok. Persze a valós és fontos hiányosságokat meg kell említeni, mert az alkunál ezek jó kiindulási alapot jelenthetnek.

6. Nem merünk alkudni

A hirdetésekben szinte minden esetben irányárak szerepelnek, emiatt az alku gyakorlatilag kötelező. Hogy mennyit érdemes alkudni, az függ az adott ingatlan árazásától, hiszen egy jelentősen felülértékelt ingatlan esetében nem kell szívbajosnak lennünk, és bátran mondjuk meg, milyen összeget vagyunk hajlandók fizetni érte. Praktikus az ajánlatot nem azonnal, mintegy foghegyről odavetni, hanem kis gondolkodási idő után telefonon vagy írásban megtenni. A kedvező árú ingatlanoknál érdemes óvatosabban eljárnunk, de a 2-5 százalékos alku ezeknél is beleférhet, persze a siker függ az eladó esetleges kényszerhelyzetétől, valamint attól is, hogy milyen gyorsan tudunk fizetni.

7. Nem ellenőrizzük a társasház pénzügyi helyzetét

Egy társasházi lakás megvétele előtt mindenképpen beszélni kell a közös képviselővel, aki tájékoztathat bennünket a lakóközösség pénzügyi helyzetéről, illetve az épület műszaki állapotáról. Kiderülhet például, hogy sok a kinnlévőség, esetleg komoly felújításokra volna szükség, de a lakók anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy ezekre félretegyenek. Arról is jó tudni, ha a közeljövőben jelentősebb célbefizetésre lesz szükség, hiszen az esetleges hiteltörlesztés mellett ezt is ki kell majd tudnunk gazdálkodni.

Egy erősen leromlott állapotú társasház megtakarítás nélkül komoly kockázatot jelent a vevő számára, amit vállalhatunk, ám az alku során mindenképpen elő kell venni ezt a kártyát is.

8. Nem beszélünk a szomszédokkal

A végső döntés előtt érdemes a szomszédokkal is néhány szót váltani. Az alul lakó elmondhatja például, hogy szörnyen zajosak a lakók, mert remeg a plafon, amikor a gyerekek rohangálnak. Ebből azonnal tudhatjuk, hogy jó eséllyel mi is zavarni fogjuk, ha csak nem járunk egyfolytában lábujjhegyen. De egyébként is jó megismerni kicsit azokat, akikkel esetleg évtizedekig fogunk együtt élni.

9. Mit tartalmaz az eladási ár?

Talán furcsának tűnik, de bizony érdemes előre tisztázni azt is, hogy például a beépített gardróbszekrény, a terasz feletti árnyékoló vagy a beépített konyhagépek maradni fognak-e a lakásban. Ha ezeket a tételeket a szerződésben nevesítve felsoroljuk, akkor ez tisztább helyzetet teremthet.

10. Ismeretlen környéken vásárolni

Mindig kockázat ismeretlen településre, városrészbe költözni, mert nehéz előre feltérképezni, hogy pontosan mire is számíthatunk. A Google Maps-en pillanatok alatt megnézhetjük, hogy hol van a környéken élelmiszerbolt, iskola, bölcsőde, autószerviz vagy éppen piac, mint ahogy az is könnyen kideríthető, hogy mennyi idő alatt juthatunk be a munkahelyünkre autóval vagy tömegközlekedési eszközzel. Ennél keményebb dió felmérni a helyi közösség sajátosságait, ami különösen egy számunkra ismeretlen településen okozhat később kényelmetlenséget.

11. Engedély nélküli épületrész van az ingatlanon

Mindenképp ellenőrizni kell vásárlás előtt, hogy a tulajdoni lap tartalma megegyezik-e a valósággal, mert a különbség később még nehézséget okozhat. Egy engedély nélkül beépített, nappaliként funkcionáló terasz, egy az épülethez toldott plusz szoba, bizony akár a hitelfelvételt is meghiúsíthatja. Persze dönthetünk úgy, hogy így is megvesszük az ingatlant, és majd mi legalizáljuk a dolgot, de ez mindenképpen kockázat, amit a kedvezőbb árban is érvényesítenünk kell.

12. Nem mérjük fel a későbbi eladhatóságot

Mielőtt megvennénk egy ingatlant, mindenképpen érdemes átgondolni, hogy később hogyan tudjuk majd mi magunk eladni. Ha problémás a társasház, tetőtéri az ingatlan, rossz a környék, esetleg zajos utcára nyílnak az ablakok, akkor ez biztosan csökkenti majd az érte kapható árat, illetve meghosszabbíthatja az értékesítési időt. Természetesen megvásárolható egy ilyen ingatlan is, ám fontos, hogy tisztában legyünk a későbbi lehetőségeinkkel.

13. Nem keresed meg a legolcsóbb lakáshitelt

A bankok nagyon különböző áron kínálják a lakáshiteleiket, ezért előfordulhat, hogy ugyanakkora hitelösszegre az egyik helyen több tízezer forinttal többet kell fizetnünk havonta, mint egy másik pénzintézetnél. Ez egyrészt felesleges pénzkidobást jelenthet, de akár ezen a különbségen múlhat, hogy megkapjuk-e a vásárláshoz szükséges hitelösszeget. Éppen ezért célszerű minél több banktól ajánlatot kérnünk, vagy megkeresni egy hitelszakértőt, aki jól ismeri a hazai bankok árazását.

14. Túl korán lefoglalózzuk az ingatlant

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy még azelőtt lefoglalózzák a nekik tetsző ingatlant, hogy megkeresnék a finanszírozó bankot. Ez azért komoly hiba, mert ha ezt követően nem sikerül a hiteligénylés, esetleg a szükségesnél kevesebb összeget adna csak a bank, vagy a remélt otthonteremtési támogatásra mégsem vagyunk jogosultak, akkor akár el is bukhatjuk a kifizetett összeget.

A cikk megjelenését az ingatlantájoló.hu támogatta.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×