eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Csaknem teljesen néptelen a prágai Károly híd 2020. október 5-én. Az új koronavírus-járvány miatt Csehországban újra szükségállapot lépett érvénybe, amelyet a kormány harminc napra hirdetett ki. A járvány által leginkább veszélyeztetett régiókban bezártak a középiskolák, és áttértek a távoktatásra. Korlátozzák az istentiszteleteken való résztvevők számát, a vendéglőket este tízkor be kell zárni, egy asztalnál legfeljebb hat ember ülhet. A sportrendezvényeket nézők nélkül lehet csak megtartani.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Kiderült, hány magyar él Csehországban

Tíz év alatt csökkenés figyelhető meg.

A 2021-es csehországi népszámláláson 8472 állampolgár vallotta magát magyarnak - derült ki azokból a statisztikai kimutatásokból, amelyeket a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) hozott nyilvánosságra honlapján.

Tíz évvel ezelőtt, a 2011-es cenzuson, 8920-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek Csehországban.

A csökkenés tehát 448 fős.

A két népszámlálás közti jelentős eltérés, hogy míg 2011-ben csak egy nemzetiséget és egy anyanyelvet, addig 2022-ben már két nemzetiséget, és ehhez hasonlóan két anyanyelvet lehetett megadni a kérdőívekben. Míg a nemzetiségi rovat kitöltése nem volt kötelező, az anyanyelvi rovaté igen.

A statisztikai hivatal egyelőre csak a nemzetiségre vonatkozó első adatokat hozta nyilvánosságra.

A CSÚ kimutatásai szerint a nemzetiségi rovat első helyén 5969 személy jelölte be a magyart mint kizárólagos nemzetiséget, nem adva meg semmilyen másodikat.

További 2503 személy az első helyen lévő magyar mellett még egy második nemzetiséget is bejelölt. Itt 26 nemzetiség jelent meg, a legtöbben az ukrán (1244), valamint a szlovák (871) nemzetiséget írták be.

A más nemzetiségűeknél 2798 esetben jelent meg második helyen a magyar nemzetiség. Nagy többségben (2698) az első helyen beírt cseh nemzetiség mellé került a magyar.

Regionális szempontból a legtöbb magyar (1479) Prágában él, amelyet a főváros körül elterülő Közép-Csehország (909), majd Dél-Morvaország (642) és a Morva-sziléziai régió (577) követ. A legkevesebb magyart a Zlíni (117) és a Vysocina (118) régiókban mutatta ki a tavalyi cenzus.

A csehországi magyarok száma - ha mind a háromféle megjelenést összeadjuk - tehát 11 270 lenne.

Jolana Voldánová, a 2021-es népszámlálás hivatalos szóvivője a cenzus előtt az MTI kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok a nemzetiségek számának megállapításánál az összesített számokat fogják használni. Most ebben a kérdésben, tehát hogy hogyan fogják értelmezni ezeket az adatokat, az érintett hivatalos szervek egyelőre nem nyilatkoztak.

A nemzetiségi adatokat kiegészítő és árnyaló anyanyelvi adatokat a statisztikai hivatal egyelőre nem közölte. Ennek a rovatnak a kitöltése kötelező volt, és szintén két anyanyelvet lehetett bejelölni. A CSÚ szerint ezeknek az adatoknak a feldolgozása még nem fejeződött be.

Csehország összesen 10 524 167 lakosa (87 600 fővel több, mint 2011-ben) közül semmilyen nemzetiséget nem jelölt meg a kérdőívben 3 millió 321 058 személy (31,6 százalék), ez magasabb szám és arány, mint 2011-ben volt (2,74 millió személy, azaz 25,3 százalék).

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×