Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 5-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Schadl–Völner-ügy: egy vizsgálat már le is zárult

A Szegedi Tudományegyetemen nem találtak szabályszegést. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem is vizsgálatot indított.

Nemrégiben a 444 birtokába jutott a „Schadl–Völner-ügy” 1734 oldalas nyomozati irata, amelyből arra mutattak példákat, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar büntetőeljárás alá vont elnöke több embernek is segített egyetemi vizsgák sikeres abszolválásában. Telefonbeszélgetések leiratai arra utalnak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is érintett lehet ezen ügyletekben, egyes hallgatók jogtalan előnyhöz juttatásában.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a kiszivárgó információk nyomán több oktatási intézményben is vizsgálat indult hétfőn.

A fentiek nyomán a Szegedi Tudományegyetem kedden azt közölte: megvizsgálták az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntető eljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapították, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan

szabályszegés nem történt, ezért a vizsgálatot a maguk részéről lezárták.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közleménye leszögezte: a nyomozati anyagban szereplő telefonbeszélgetésekről az egyetem vezetése, valamint oktatói közössége a sajtóból értesült.

"A vizsgáztatás menete, a feleletek értékelése az egyetem valamennyi karán, így a Jog- és Államtudományi Karon is szigorú rend szerint zajlik, ami az egyetem számára fontos és védendő érték, hiszen ez jelenti a szabályokat betartó hallgatók eredményeinek egyik legfőbb zálogát. Az intézmény pedig kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg" – közölte az egyetem.

Tekintettel arra, hogy ennek megsértésére vonatkozóan a nyomozati anyagban szereplő információk alapján gyanú merült fel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

a konkrét eset valós körülményeinek feltárása érdekében a belső vizsgálat elindítása és lefolytatása mellett döntött.

A folyamatban lévő büntetőeljárás érdekeire figyelemmel ennél bővebb tájékoztatást azonban nem adhat.

A Pécsi Tudományegyetemen felfüggesztették a vizsgáztatási jogát Mészáros Pál Emil tanársegédnek, aki nem tagadta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György kérésére közreműködött a kedvezményes vizsgáztatásban, de állítása szerint anyagi haszna nem származott a segítségnyújtásból, mindössze „baráti szívességet” tett, de már nagyon megbánta.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×