Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Schadl György kék lámpával közlekedhetett

Újabb részletek derültek ki a végrehajtói kar elnökének ügyében a kiszivárogtatott nyomozati iratokból.

Schadl György minden követ megmozgatott, hogy visszaszerezze a szabálytalanul használt kék villogót az autójára, amivel tilosban parkolhatott, és a buszsávot is használhatta – derül ki a 444.hu újabb cikkéből, amelyben a Schadl–Völner-ügy feltételezhetően a birtokába jutott nyomozati anyagát ismerteti.

A cikk szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének a telefonját már lehallgatták, amikor 2021. május 12-én reggel a Villányi úton megállította egy rendőr, hogy ellenőrizze, miért használ kék villogót. A megkülönböztető jelzés a vélelmezett nyomozati dokumentumok szerint úgy került a Škoda Superbre, hogy Schadl György az autót átadta üzemeltetésre a férfi ismerőse által vezetett magán-mentőszolgálat közhasznú nonprofit cégének, tartalékautóként. Így Schadl György használta az autót és a villogót is, amivel tilosban is parkolhatott, és a buszsávot is használhatta.

A rendőrség visszavonta a magán-mentőszolgálattól a kék jelzés használatának jogát, ezért Schadl György a dokumentumok tanúsága szerint

rendőrségi kapcsolatait is bevetette annak érdekében, hogy visszaszerezze a villogó használatának jogát.

Ezzel a feltételezések szerint nem járt végül sikerrel, ezért inkább a magán-mentőszolgálat ügyvezetőjének javaslatára vettek egy céget, és arra igényelték meg a megkülönböztető jelzés használatának a jogát.

Vélhetően így sikerült, mert amikor Schadl Györgyöt a ferihegyi repülőtéren november 5-én őrizetbe vették, az autóján volt egy kék lámpa, amiről a gyanúsított azt vallotta, hogy az autót használó cégnek orvosi tevékenysége miatt van rá engedélye.

Schadl György gyanúsítottal szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×