A kormány elfogadta az Európai Unióval közösen kidolgozott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS) - jelentette be Facebook-oldalán Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Kijelentette, hogy a döntés alapján "a következő két évtized nemzeti kormányai újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére, döntően EU-s forrásokból."
A húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig.
A Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározat szerint az elfogadott BAVS kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait, ideértve
- az egységes elővárosi vasúthálózat fejlesztésének egymásra épülő lépéseit,
- az egyes vonalak kapacitásának bővítéséhez és a kínált szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek révén a Budapestet és vonzáskörzetét érintő vasúti és HÉV-közlekedést igénybe vevők száma összességében megduplázható, és
A kormány elfogadta a stratégia végrehajtását szolgáló, 2021–2040 közötti időszakra vonatkozó, a határozat mellékletében ismertetett indikatív intézkedési tervet.
Következik a hazai és uniós források biztosítására vonatkozó tervek összeállítása, valamint a projektjavaslatok előterjesztése a kormány részére. Emellett részletes intézkedési terv készül
- a vasútállomásokon és vasúti megállóhelyeken P+R parkolók és B+R tárolók
- a kötöttpályás hálózatra ráhordó buszjáratok részére megállók és szükség esetén buszfordulók
kapacitásának bővítésére.
A kormányhatározat mellékletében tételesen felsorolják az egyes vasúti és HÉV-fejlesztéseket, azok jelenlegi állását, valamint tervezett befejezési dátumát a ferihegyi repülőtér vasúti kapcsolatának megvalósításától a szerelvényfordító állomások telepítéséig.
"A vasút az aranytartalék"
Fürjes Balázs a döntéssel kapcsolatban a Facebookon úgy értékelt, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból ma szinte "mission impossible" a városba jutás és a hazamenetel. Naponta egymillió ember közlekedik autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. "Érthető, hogy autóval jönnek, mert a tömegközlekedés nem elég megbízható, nem elég sűrű, gyors és kényelmes. Órákat állunk dugóban. A belvárost megbénítja a túl sok egyidejú fővárosi útlezárás, forgalomkorlátozás, a sokak által kritizált sávlezárások. Nemcsak az időnket vesztegetjük, hanem a levegő is rosszabb, és óriási stressz a munkába vagy hazajutás. A helyzet magától csak rosszabb lesz: a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő."
A MÁV teljes éves utasforgalmának 75 százalékát (hévvel együtt ez évi 160 millió fő) ma is Budapest és a főváros agglomerációja közötti közlekedés adja - jegyezte még meg.
A helyzet megoldásában értékelése szerint a vasút a város és környékének aranytartaléka.
"A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele, a hiányzó északi (Aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése külső csomópontokon, hogy le lehessen tenni az autót, biciklit."
Fürjes Balázs rámutatott: a fejlesztés országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma szűk keresztmetszet a vasútnak. "Vonattal a Duna nehezen, csak egyetlen ponton (Déli összekötő) átjárható – miközben európai vonalak és az országos személyközlekedés is utat keresne itt kelet és nyugat, észak és dél között." Hozzátette, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia garantálja a főváros vasúti szempontú átjárhatóságának biztosítását. Azt akarják elérni, hogy a vasút fejlesztésével megduplázódjon az elővárosokból vasúttal érkezők és oda hazatérők száma. "A tapasztalat bizonyít: ilyen duplázás történt a nemrég felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon" - tette hozzá az államtitkár.
A célok szerint
- minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd Budapestre,
- átszállás nélkül legalább három metróvonal lesz elérhető,
- megduplázódik az agglomerációból Budapestre vonattal és nem autóval érkezők száma.
- megvalósul az integrált tarifaközösség, az utazás során elegendő lesz egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra.
Ehhez a vasút átfogó korszerűsítése szükséges, amiért is
- a kormány által megkezdett korszerű járműbeszerzés tovább folytatódik, már most sokan használják az új Flirt és KISS-vonatokat.
- Folyamatosan megújítják a vasútállomásokat.
- Sokkal nagyobb kapacitású átmenő rendszerű pályaudvarokat hoznak létre a jelenlegi fejpályaudvarok helyett.
- fejlesztik az infrastruktúrát, Budapestet behálózó szolgáltatást hoznak létre. "A Kelenföldet, a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több, mint 100 éves tervet valósítunk meg.
- Újjászületnek a felszabaduló rozsdaövezetek, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre."