Az Országgyűlés kedden elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak.

Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz.

• "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?";
• "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?";
• "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?";
• "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?".

A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki:

• első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás,
• a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás,
• a harmadikat 125 igen szavazat, míg
• a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el.

A határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint - függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak -, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.

A parlament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán ellenzéki kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható. Eltörölték ugyanis azt a korlátot, miszerint referendum nem tűzhető ki az ezen választásokat megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.

Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.

A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.

A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között

a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.

Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.

Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen a megsemmisítést - nem kell elvégezni.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

Az előterjesztést - amely az az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel készült - mások mellett Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jegyzi.

Egészségügyi törvénymódosítás

Elfogadták a kormány egészségügyi tárgyú törvénycsomagját

Az Országgyűlés 122 igen szavazattal, 47 tartózkodás mellett elfogadta a kormány egészségügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely alapvetően európai uniós jogharmonizációs célokat valósít meg.

A parlament döntésével felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a praxisközösségek tevékenységét, együttműködésüket, valamint az együttműködés koordinációját.

Elfogadták az NMHH 2022-es költségvetését

Az Országgyűlés 122 igen szavazattal, 48 nem ellenében elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint. Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.