Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Varga Judit igazságügyi miniszter interjút ad az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülésén 2021. június 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Varga Judit: Magyarország Erőd áll még

Az igazságügyi miniszter a FAZ-nak adott interjúban arról beszélt, hogy Brüsszel éppen azt a törvényt támadja, amelyik arra hivatott, hogy védje Európát az illegális migrációtól és annak törvénytelen támogatásától, "tehát lényegében az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarország engedje be az illegális migránsokat".

Az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja elérni a "Stop Soros" törvénycsomag ügyében hozott ítélettel, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, törekvésük azonban nem éri el célját, mert a "Magyarország Erőd áll még" - mondta Varga Judit a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ).

Az igazságügyi miniszter a konzervatív német lap szombati számában megjelent interjúban egészen elképesztőnek nevezte az Európai Unió Bíróságának kedden kihirdetett ítéletét, miszerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy büntethetővé tette a nemzetközi védelemre nem jogosult emberek menekültügyi eljárásának kezdeményezését segítő tevékenységet.

Kijelentette: éppen azt a törvényt támadják, amelyik arra hivatott, hogy védje Európát az illegális migrációtól és annak törvénytelen támogatásától, "tehát lényegében az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarország engedje be az illegális migránsokat".

Kifejtette, hogy "az Európai Unió migrációs rendszere nem működik", Magyarországon viszont volt egy "nagyon jól működő jogi szabályrendszer", amely a schengeni térség felé zárt, a biztonságos harmadik országok felé pedig nyitott tranzitzóna intézménye révén "biztosította, hogy Európa-szerte csökkenjen az illegális migráció".

Azonban a tranzitzónákat meg kellett szüntetni, ezért illegálisan az állam területén maradnak mindazok az elutasított menedékkérők, akiket nem lehet hazaküldeni, ez pedig "ellentmond a szuverenitás Alaptörvényben rögzített elvének".

"Ettől függetlenül nem engedünk be illegális migránsokat, Magyarország Erőd áll még"

- fogalmazott Varga Judit.

Mint mondta, az ügy nem arról szól, hogy a közösségi jogot kell-e alkalmazni, hanem arról, hogy "az európai jog nem működik hatékonyan". Ezt mutatja a Litvánia és Lengyelország határán kialakult válsághelyzet is, amelyben nem lehetett valamilyen uniós határozatra várni, hanem "a szuverén tagállamok azonnali fellépésére és kreatív megoldásokra volt szükség".

Hozzátette, hogy üdvözli azon európai politikusok nyilatkozatait, akik "korábban a kerítés ellen voltak, most pedig támogatják". Kiemelte, hogy "irracionális és erkölcsileg megkérdőjelezhető, hogy Magyarországot bírságokkal és kötelezettségszegési eljárásokkal fenyegetik ugyanazért, amit más országok megtehetnek".

Aláhúzta, hogy Magyarországnak is pénzügyi támogatást kell kapnia a határkerítés megépítéséhez.Ez 1,6 milliárd eurónak megfelelő összegbe került, amelynek eddig csupán egy százalékát térítették vissza - mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi a következő lépés a folyamatban, kijelentette, hogy

a kötelezettségszegési eljárásokat mindaddig le kell állítani, amíg nincs "közös, működőképes megoldás a migrációs válság kezelésére".

Kifejtette: a magyar rendszer alapelve az volt, hogy addig kell eldönteni, hogy beléphet-e valaki az Európai Unióba, amíg az illető még a közösség területén kívül van. Ezt az elképzelést most már más tagállamok is osztják, "sokan mások pedig kerítéseket építenek" - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy ha konfliktusba kerül a nemzeti jog és az uniós jog, akkor melyik élvez elsőbbséget, kiemelte, hogy az uniós jog elsőbbsége csak közösségi hatáskörökben érvényesülhet.

Mint mondta, az uniós szerződések világosan kimondják, hogy mely területeket osztották meg a többi tagállammal és az európai intézményekkel, és melyek maradnak száz százalékban a tagállamok hatáskörében. Azt pedig elsőként az alkotmánybíróságnak kell tisztáznia, hogy egy adott ügy mely hatásköri területhez tartozik, méghozzá az ügy eldöntése előtt.

"Szomorú, hogy a lengyel alkotmánybírósági ügyről szóló vitát a média ennyire eltorzítja, és senki sem teszi meg ezt a különbséget. Természetesen az élet színes, és mindig lehet vitatkozni arról, hogy hol húzódnak a közösségi és a nemzeti hatáskörök közötti határok. De azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a kérdés nem legitim" - mondta Varga Judit.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×