eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy szavazó bedobja a szavazólapot az urnába a brüsszeli magyar főkonzulátuson a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A brüsszeli külképviseleten 714 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára.
Nyitókép: Kallos Bea

Újabb népszavazási kérdésekben döntött a Kúria

Kettő a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos, egy pedig a tankötelezettségről szól.

A Magyar Munkáspárt kezdeményezett népszavazást ezzel a kérdéssel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a köznevelési törvényt úgy, hogy Magyarországon a tankötelezettség újra 18 éves korig tartson?" Az NVB ezt rendben lévőnek tartotta, de egy meg nem nevezett kérelmező arra hivatkozva kért felülvizsgálatot, hogy a korhatáremelés növelné az állam oktatási kiadásait, márpedig a költségvetésről tilos népszavazást tartani. Továbbá az illető szerint nem is világosak a választók számára mindennek a szervezési, intézmény-átalakítási következményei.

A Kúria Magyar Közlönyben megjelent végzése szerint azonban a kérdés nem irányul a költségvetési törvény módosítására, és a tankötelezettség két évvel történő meghosszabbítása önmagában nem is feltétlenül emelné a költségvetési kiadásokat. Ezért az NVB döntését helybenhagyták – írta a hvg.hu.

A Munkáspárt tehát elkezdheti az aláírásgyűjtés - ha sikeres, akkor akár a jövő évi választásokkal egyszerre is lehet róluk népszavazást tartani.

A Kúria érvényben hagyta a kormány alábbi két népszavazási kérdését hitelesítő NVB-határozatot is:

  • "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?"
  • "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?"

Ezek ellen hatan nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, közülük csak a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot nevezték meg. A kérelmezők szerint a kérdések nem egyértelműek, mert homályos fogalmak szerepelnek bennük, továbbá az „igen” válaszok többsége esetén nemzetközi szerződésbe ütköző döntéseket kellene hoznia az országgyűlésnek.

A Kúria bírái

sem Alaptörvény-ellenességet, sem nemzetközi szerződésbe ütközést nem találtak, és érthetőnek tartják a fogalmazást,

illetve azt, hogy milyen törvényhozási feladatok következnek akár az "igen", akár a "nem" szavazatok többségéből.

Mivel a kormány kérdéseihez nem kell aláírásokat gyűjteni, ezek biztosan szerepelhetnek a választások napján tartott népszavazáson.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×