eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Felhős égbolt, naplemente és pirosan világító viharjelző lámpa a fonyódi móló közeléből fotózva 2020. május 1-jén.
Nyitókép: Felhős égbolt, naplemente és pirosan világító viharjelző lámpa a fonyódi móló közeléből fotózva 2020. május 1-jén. MTI/Varga György

Nincs többet villogás a Balatonnál

Téli álomra szenderül a viharjelző szolgálat - a Velencei-tavon és a Tisza-tavon is.

Vasárnap véget ér a tavi viharjelzési szezon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken a honlapján.

Kiemelték, a szolgálat egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése, ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés.

A vihar-előrejelző szolgálatot - amelyben a viharjelzést és a riasztást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere biztosítja - április 1-jétől október 31-ig működtetik - írták.

Az idei viharjelzési szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéje az átlagosnál kissé szelesebb, míg a középső és a nyugati medence gyengébben szeles volt. A Balatont és térségét nyolc erős (legalább 90 kilométer/órás szélsebességű) vihar érte el. Szeptember és október kivételével minden hónapban volt ilyen erejű vihar; áprilisban kettő, augusztusban három alkalommal is. A szezon legerősebb vihara június 23-án csapott le: ekkor egy úgynevezett szupercellás zivatar környezetében Balatonmáriánál 112 kilométer/órás volt a legerősebb szélsebesség.

Hozzátették: a Balatonnál az idei szezonban több mint 100 órával hosszabb ideig volt érvényben elsőfokú viharjelzés az előző évhez képest. A másodfokú viharjelzések időtartama viszont mintegy 150 órával csökkent. Így ez utóbbi fenntartási idő kevéssel 500 óra alatt maradt, ami az eddigi legalacsonyabb érték a héthónapos viharjelzési szezon bevezetése óta.

Összesítve: a Balatonnál kevesebb mint 1900 órában volt érvényben valamilyen fokú tavi viharjelzés, ebből a másodfokú viharjelzés aránya kevesebb mint 10 százalék volt. A Velencei-tónál 222 órányi másodfokú viharjelzést regisztráltak, ami 4,3 százalékos arány.

Kitértek arra is, hogy a szezon az átlagosnál hűvösebb hónapokkal indult, majd júniustól szeptemberig az átlagosnál melegebb időszak következett. A nyári hónapok középhőmérséklete Siófokon 23,4 Celsius-fok, Keszthelyen 21,8 fok volt, és a mérések szerint minden hónapban a Balatonnál és a Velencei-tónál is volt 35 fok körüli a levegő hőmérséklete.

Csapadék egyenetlen elosztásban hullott a félév során. A június például országosan a legszárazabb lett az 1901 óta vezetett mérések sorában - írták.

Megjegyezték, hogy a magyarországi nagy tavak időjárásáról az idei szezonban is részletesen lehetett tájékozódni a meteorológiai szolgálat honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/idojaras/tavaink linken. Sokan használták továbbá a viharjelzést és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, ingyenesen letölthető OMSZ Meteora mobilalkalmazást is - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×