Míg az Európai Unióban a szállópor 41 százaléka származik lakossági fűtésből, addig Magyarországon 83 százalékos ez az arány. Ez az uniós statisztika azonban csak a szilárd is vegyestüzelésű kályhák kibocsátását tartalmazza, a háztartási szeméttel való fűtés nincs is benne – mondta el az InfoRádiónak Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.
Európában annyira nem is közkeletű az illegális anyaggal való tüzelés, inkább a mi régiónkban, Magyarországon, Romániában és a környék néhány országában jellemző. Az illegális fűtéskibocsátás a légszennyezés körülbelül 5 százalékát jelenti, ugyanakkor viszont körülbelül
négyezerszer mérgezőbb anyagokat bocsát a levegőbe, mint a sima fával való tüzelés.
Egy tavalyi kutatás szerint Magyarországon minden harmadik ember éget időnként hulladékot. A megkérdezettek több mint fele nemtörődömsége vagy tájékozatlansága miatt tüzel háztartási szeméttel. Rossz anyagi helyzete miatt csak az emberek 15 százaléka.
Az is jellemző, hogy általában hol, mit égetnek
Nagyvárosokban jellemzően bútorlapok, farostlemezek égetése jellemző, míg a kisebb városokban, falvakban főleg a műanyagok, például PET-palackok, valamint a textilneműk égetése a jellemzőbb.
"Sokan nem tudják, hogy a fa alapanyagú bútorlapok már kezelve, festve, lakkozva vannak, úgyhogy ezeknek hulladéknak számítanak és tilos őket elégetni, hiába vannak fából.
Ráadásul 300 000 forintos bírsággal is sújtható, aki ilyet tett.
Amit az ember saját maga megtermel, fa és papírhulladék, az elégethető".
Figyelmeztetett a szakember: a hulladék hozatása, vásárlása, adás-vétele, akár ingyen is, a hulladéktörvénybe ütközik, ami pedig már bűncselekmény, és akár börtönbüntetéssel is sújtható.
Szegő Judit elmondta: a többség az egészségügyi következményekkel sincs tisztában: a szállópor magas koncentrációja miatt
az EU-ban 420 ezren, Magyarországon évente 13 ezren halnak meg idő előtt,
és egymillióan szorulnak egészségügyi ellátásra.