Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára felszólal a 2022-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Intenzívebb "közös gondolkodásra" készül a kormány az önkormányzatokkal

A koronavírus-járvány után a gazdasági növekedés fenntartása érdekében minden eddiginél fontosabb a közös gondolkodás az önkormányzatokkal - jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.

Banai Péter Benő a keddtől csütörtökig mintegy 120 helyhatóság 350 munkatársának részvételével zajló szakmai seregszemle sajtótájékoztatóján rámutatott: a mostani háromnapos konferencián már nemcsak a válságkezelésről lehet beszélni, de ennek eredményei is láthatók. Magyarország ma az EU azon tíz tagállamának egyike, melyek gazdasági teljesítménye meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet - tette hozzá megjegyezve, hogy a foglalkoztatottak száma is magasabb a pandémia előtti időszakénál.

Mindezek mellett persze vannak még feladatok, látszik, milyen beruházások, fejlesztések szükségesek a magas gazdasági növekedés fenntartásához - fogalmazott. Az eddigiekhez hasonlóan ehhez

elengedhetetlen közösen gondolkodni az önkormányzatokkal és fontos megosztani egymással a feladatokat, tapasztalatokat, előre mutató gondolatokat, javaslatokat

- hangsúlyozta.

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország mindennapjait a koronavírus-járvány hatásai és az ezekre adott válaszok határozzák meg. A járvány előtt a gazdaság az unió átlagát érdemben meghaladó növekedési pályán volt, 2014-2019 között átlagosan 4,1 százalékos volt a bővülés, szemben a 2,1 százalékos EU-átlaggal. Joggal lehetett számítani arra, hogy ez a pozitív trend 2020-ban is folytatódik, ám a pandémia mindent felülírt - mondta.

Kiemelte: a Covid-19 olyan válságot eredményezett, mely világgazdasági szinten nagyobb volt a 2008-2009-es visszaesésnél. Előbbi tavaly világviszonylatban 3,6, míg utóbbi 2009-ben 1,7 százalékos recessziót okozott. Mindez az uniót és így hazánkat is érintette: emiatt át kellett írni a terveket úgy az önkormányzatok, mint a központi költségvetés vonatkozásában. Közös védekezésre volt szükség egészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt - idézte fel Banai Péter Benő.

Tavaszi Zsolt, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökhelyettese arról beszélt: a költségvetési, gazdálkodási és adókonferencia kiemelt esemény a szakma számára. Tematikája részben évenként változik, ám a költségvetés, valamint az adóztatás tapasztalatai és a következő év kereteit, lehetőségeit felvonultató blokkok egyetlen ilyen esemény, így a mostani fókuszából sem hiányozhatnak.

Mindezek mellett a mostani háromnapos seregszemle kiemelt témái között lesznek a Vállalati Integrált Gazdálkodási Rendszer (ASP) jövőre záruló bevezetésének, működésének tapasztalatai. A szerdai nap teljes egészében ennek jegyében telik majd - jelezte. Közlése szerint a zárónapon az önkormányzati helyi adóztatást helyezik az előadások és konzultációk célkeresztjébe.

Az elnökhelyettes szólt arról is, hogy az államkincstár az elmúlt időszakban több fontos feladatot is átvett, melyek közül a legmeghatározóbb az uniós pályázatokhoz kapcsolódó közreműködői szerepkör és az otthonfelújítási támogatások lebonyolítása.

Pajtók Gábor Heves megyei kormánymegbízott a tájékoztatón elmondta: Eger 14. alkalommal ad otthont a konferenciának. Egyben felhívta a figyelmet, hogy az esemény minden résztvevője ugyanazt a célt szolgálja: azért dolgoznak, hogy az önkormányzatoknak, a gazdálkodó szervezeteknek és minden magyar állampolgárnak könnyebbé, egyszerűbbé tegyék az ügyek intézését.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×