Infostart.hu
eur:
380.53
usd:
322.74
bux:
130750.48
2026. február 3. kedd Balázs
Az Árpád híd látképe a Margitszigettel 2020. december 23-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Így változtak Budapest zöldfelületei az elmúlt három évtizedben – térképek

A főváros legutóbbi környezeti állapotfelmérése alapján készített összeállítást a Portfolio a zöldfelületek területi eloszlásáról, változásáról.

Az idei nyár időjárási szélsőségei még egyértelműbbé tették, hogy a klímaváltozás megfékezését szolgáló intézkedések mellett a már elkerülhetetlen változásokra való felkészülés is egyre sürgetőbb feladat. Magyarországon elsősorban a sorozatos hőhullámok keserítették meg az életet, különösen az ország népességének közel háromnegyedét kitevő városlakókét, mivel a városi hősziget-hatás a belvárosi, sűrűn beépített területeken több fokot rátesz az amúgy is nehezen viselhető hőségre. A városi zöld- és vízfelületek ugyanakkor képesek jelentősen csökkenteni a felszíni hőmérsékletet, segítik a levegő megtisztulását és közérzetjavító hatásúak, ezért a klímaadaptációban a zöldfelületek értéke jelentősen megnő – írja összeállításában a Portfolio.

A városi hősziget-hatás itthon Budapesten érinti a legtöbb embert. A lap Budapest legutóbbi, 2019–2020-as környezeti állapotértékelése alapján elemezte a főváros helyzetét.

Budapesten nyáron a hősziget kiterjedése és intenzitása is jelentős: a városkörnyéki átlaghőmérsékletet 3-7 Celsius-fokkal meghaladó terület a főváros pesti oldalának nagy részére kiterjed, míg a budai oldalon a hősziget csak egy kisebb területet fed le.

A zöldfelület-intenzitás (ZFI) azt mutatja meg, hogy mekkora az adott területrészre eső zöldfelület síkbeli kiterjedésének aránya és egészségi állapotának mértéke. A legfrissebb, 2015-ben közölt kutatási eredmény alapján Budapest területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52 százalék. Az alábbi, infravörös műholdfelvételen alapuló kutatási eredmények felhasználásával készült térkép ennek egyenetlen eloszlását mutatja be:

Budapest zöldfelületi intenzitása 1992 óta 2,2 százalékkal nőtt, ami nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető. Budapest zöldfelület-intenzitása 50 százalék körül változott az elmúlt 23 évben, amihez hozzájárul a növényállomány területi csökkenése vagy növekedése, de a minőségi javulása, romlása is.

Különösen jelentős hatással van a változásokra a nem öntözött gyepterületek vitalitásának ingadozása és a gyepterületek kezelésének módja, időzítése.

A gond az – figyelmeztetnek –, hogy sok esetben az elhagyott területek elgazosodása, invazív fajok megtelepedése, elterjedése jelenik meg zöldülésként.

Budapesten átlagosan 33 négyzetméter erdőterület (amelyből 25 négyzetméter rekreációs célú parkerdő), továbbá 6 négyzetméter közpark, közkert jut egy lakosra. A város határain belül a nagyfelbontású műholdfelvételek alapján a becslések szerint 7,3 millió faegyed található, így erdősültsége körülbelül 11 százalékos, ami ökológiai szempontból az európai nagyvárosok között átlagosnak nevezhető.

Összességében azonban kevés és jellemzően rossz állapotú zöldfelület áll rendelkezése, ezért a főváros zöldfelületi rendszere jelenleg nem tölti be megfelelően rekreációs és kondicionáló szerepét – szögezi le a jelentés.

Az alacsony közpark-, közkert-ellátottság mellett ráadásul a különböző közparkok térbeli eloszlása is egyenetlen, így egyes belvárosi kerületekben (pl. VI., VII.) 1 négyzetméter közpark sem jut egy lakosra.

Budapest területének körülbelül 65 százalékát borítja zöldfelület (ami növényzettel fedett területet jelent), de a város területének mindössze nem egészen 2 százaléka zöldterület is egyben (vagyis parkterület).

Európa nagyvárosaival és agglomerációjukkal összehasonlítva Budapest közepesen teljesít a közhasználatú zöldfelületekkel való ellátottság tekintetében – írja a jelentés alapján a Portfolio.

Címlapról ajánljuk
Tárnok Balázs az Arénában: a magyarok másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában, ha nem állnak ki a jogaikért

Tárnok Balázs az Arénában: a magyarok másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában, ha nem állnak ki a jogaikért

Homályos jogszabályi környezet és bírságok, hogy elhallgattassák a magyarokat – ez figyelhető meg a Beneš-dekrétumok és a magyar nyelvhasználat ügyében is Szlovákiában. Ha a magyarok nem állnak ki a jogaikért, akkor másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.

Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Északon intenzív havazással, délen ónos esővel csapott le a február, az előrejelzések szerint ez lehet a tél egyik utolsó nagy megpróbáltatása. Sajnos a közlekedést számos helyen lassítják balesetek, és a közösségi közlekedéssel utazók is nehézségekkel találkozhatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
Öveket becsatolni: mutatjuk, mi történik ma az arannyal és az ezüsttel!

Öveket becsatolni: mutatjuk, mi történik ma az arannyal és az ezüsttel!

Elsősorban a második negyedéves gyorsjelentési szezon friss számai és az amerikai kamatpálya alakulásával kapcsolatos várakozások befolyásolják a tőzsdei hangulatot. A befektetők többek között a nemesfémekre figyelnek ma is: pénteken hatalmas zuhanást láthattunk az aranynál és az ezüstnél is, tegnap is nagyon szélesek voltak a kilengések és a megnövekedett volatilitás vélhetően velünk marad még egy darabig. Ami a konkrét tőzsdei folyamatokat illeti: Ázsiában jó hangulatban telt a nap, Európában hangulatromlás van a tőzsdéken, Amerika tőzsdéi egyelőre billegnek. A nemesfémeknél markáns felpattanást láthatunk. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×