Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Meteor becsapódás.
Nyitókép: Getty Images / Jose A. Bernat Bacete

Egy baktérium lehet a nagy titok tudója

Megvizsgáltak egy szívós baktériumot, ami kiderült, az újraírhatja a földi élet keletkezésének történetét.

Régóta él az elképzelés, hogy a baktériumok nemcsak képesek lehetnek túlélni a világűr zord körülményeit, de az aszteroidák segítségével el is tudnak jutni az univerzum más részeibe. Ez az úgynevezett pánspermia elmélete, amelynek lényege, hogy az élet „magjai” mindenhol jelen vannak a világegyetemben, és a földi élet is így jöhetett létre – olvashatjuk a hvg.hu oldalán.

Az elmélet bizonyos mértékben már igazolt, azt ugyanis régóta tudják a tudósok, hogy marsi meteorok csapódtak a Földbe, így a legfőbb kérdés, hogy ezek az élőlények tényleg elviselik-e azokat a szélsőséges körülményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyáltalán el tudjanak hagyni egy bolygót. Ennek kiderítésére az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói újra szimulálták a Marsba csapódó aszteroida lökéshullámát, majd megmérték, hogy

túl tudja-e élni egy baktérium, ami ezután vár rá.

A vizsgálatukhoz a Deinococcus radiodurans nevű mikrobát választották, amely arról ismert, hogy túléli a szélsőségesen magas sugárzást, a rendkívül alacsony hőmérsékletet, a szárazságot és más, rendkívül zord körülményeket. Mindezt a vastag, erős külső sejtfalának és erős DNS-javító mechanizmusának köszönheti. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekkel egy feltételezett marsi élet is rendelkezhetett – írja az Interesting Engineering.

A becsapódási körülmények szimulálásához a csapat fémlemezek közé helyezte a mikrobákat, és gázpisztoly segítségével lövedéket lőtt rájuk. A lövedék a 480 km/h-s becsapódási sebességet is elérte, ami 1 és 3 gigapascal közötti nyomást generált. Összehasonlításként: a Mariana-árok mélyén lévő nyomás 0,1 gigapascal.

Az eredmények azt mutatták, a baktériumok szinte az összes tesztet túlélték 1,4 gigapascal nyomásnál, 2,4 gigapascal nyomáson pedig nagyjából 60 százalékos volt a túlélési arány. Ennél alacsonyabb nyomáson a sejtek nem mutattak látható károsodást. Magasabb nyomáson a sejtmembrán és a baktérium más része is sérült, de sok közülük így is életképes maradt. Az eredményeket a PNAS Nexus című tudományos folyóiratban közölték. Lily Zhao, a tanulmány vezető szerzője szerint bár folyamatosan növelték a lövedék sebességét,

azt tapasztalták, hogy a baktériumot nagyon nehéz elpusztítani.

A kutatók azt feltételezik, hogy amikor egy aszteroida csapódott a Marsba, akkor a törmelékek egy része 5 gigapascal nyomást kellett, hogy elviseljen, ugyanakkor nem minden törmelék volt ekkora nyomásnak kitéve. Emiatt elképzelhető, hogy egyes baktériumok túlélhették a folyamatot.

A szakemberek szerint mindez azt mutatja, hogy a baktériumok képesek lehetnek túlélni az űrutazást, és más bolygókat kolonizálni, így a jövőben a mostaninál is óvatosabbnak kell lenni egy idegen égitestre való utazás során, nehogy élettel fertőzze meg azt az ember.

Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×