Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Deák Bettina asszisztens előkészíti a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Továbbra sincs összhang a harmadik oltásról

Eddig körülbelül 200 ezren kapták meg a harmadik vakcinát Magyarországon. Az emlékeztető oltással kapcsolatban azonban eltérőek a vélemények itthon és a nagyvilágban is.

Moratóriumot sürgetett a koronavírus elleni emlékeztető oltásokra az Egészségügyi Világszervezet vezetője még augusztus elején. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz elmondta: miközben több országban már a harmadik vakcinát adják be, a fejlődő országokban sokan még egy oltást sem kaptak. Az Egyesült Államok, bár még nem döntött az emlékeztető oltásokról, elutasította a moratóriumot. Izraelben már zajlik Izraelben, Németországban szeptember 1-én, Ausztriában ősztől tervezik elkezdeni a harmadik oltások beadását.

Augusztus eleje óta Magyarországon is elérhető a harmadik oltás, amit – Novák Katalin keddi információi szerint – eddig 187 ezren vettek föl. A családokért felelős tárca nélküli miniszter a moratóriummal kapcsolatban emlékeztetett, hogy

a magyar kormány már korábban is adott át vakcinát más országoknak, de elsősorban a magyar emberekért érez felelősséget.

Mint fogalmazott, nemcsak a Magyarországon élőknek, hanem általában minden magyarnak, éljenek a világ bármely részén, rögtön felajánlották az oltás lehetőségét, miután megvoltak a védőoltások. „De amennyiben van erre lehetőségünk, segítünk másoknak is, eddig is ezt tettük, a jövőben is ezt fogjuk” – hangsúlyozta.

De más tekintetben sincs konszenzus a harmadik oltással kapcsolatban. A WHO szerint például tudományosan eddig nem nyert bizonyítást, hogy az emlékeztető oltás hatásosan akadályozza meg a koronavírus terjedését. Míg Izraelben a negyven év felettieket oltják, Németországban és Ausztriában az időseknek és a magas kockázati csoportba soroltaknak adják be a harmadik vakcinát.

Magyarországon minden 18 éven felüli megkaphatja a harmadik dózist, aki második oltását már több mint 4 hónapja felvette.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azonban a harmadik oltást elsősorban az időseknek, és gyenge immunrendszerűeknek javasolja. Vannak olyanok, akinek viszont egyáltalán nem: a fiataloknak, de különösképp az állapotos kismamáknak, mert utóbbiakra vonatkoztatva nincsenek klinikai vizsgálatok.

Egy hat neves orvos és szakértő által kiadott összefoglaló szerint az oltott, de valamilyen okból antitestvédettséggel nem rendelkezők, a 60 év feletti Sinopharm-vakcinával oltott idősek, valamint a nagy kockázatú betegek, kell hogy megkapják a harmadik oltást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Cikkünk frissül! „A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta korábban Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×